A MABISZ adatai alapján a közleményben emlékeztetnek rá, hogy Magyarországon 100 lakosra mindössze 29 életbiztosítási szerződés jutott 2011-ben, miközben Ausztriában 118, Csehországban 62, Lengyelországban 58, míg Szlovákiában 176 ugyanez a szám. A befektetéshez kötötött (unit-linked) életbiztosítások díjbevételi aránya az életbiztosítások teljes díjbevételéhez viszonyítva Magyarországon 68,2, Csehországban 46,8, míg Lengyelországban 32,4 százalékot tett ki. A sajátos magyar piaci viszonyokat jól érzékelteti, hogy Magyarországon a kockázati életbiztosítási díjak az összes életbiztosítási díjbevétel 398,8 milliárd forintjából csak 18,8 milliárdot, 4,7 százalékot értek el 2012-ben – fejtik ki. A magyar biztosítási kultúra fejletlenségét ugyancsak jól tükrözi, hogy míg tavaly a magyarok mintegy 800 ezer casco-biztosítással, és 3,2 millió lakossági vagyonbiztosítással rendelkeztek, addig mintegy 95 százalékuknak nincs kockázati életbiztosítása – állapítja meg a biztosító.

A korábban az Aegon Nyugdíjpénztárnál dolgozó Németh Zoltán ügyvezető a közleményben ilyen piaci potenciál mellett teljesíthető célnak nevezi, hogy néhány év alatt piacvezetői pozíciót szerezzenek a kockázati életbiztosítások szegmensében. A növekedési célok elérését segíti, hogy az AGNB a Magyarországon megszokottól teljesen eltérő struktúrában építi hálózatát, így nemcsak főállású, hanem mellékfoglalkozású alkuszokat is alkalmaz. A terveik között szerepel, hogy idővel egyéb pénzügyi termékeket is terjesztenek, és hosszú távú cél, hogy független biztosításközvetítőként működjenek a piacon.