Hej, amikor még Jancsó Béla bácsitól, az utolsó régi vágású brókertől próbálták ellesni az újra nyitott pesti parkett zöldfülű üzletkötői a trükköket, fogásokat. A kiabálós kilencvenes években még tényleg tapintható volt az ajánlati könyv. Kár, hogy a mezei befektetők nem nézhettek bele. Manapság már csak a képernyőn vibrálnak az ajánlati árak és mennyiségek. Jobbára ezt is csak az üzletkötők látják. Bár újabban, némely internetes platform arra is lehetőséget nyújt, hogy a laptopunk, okostelefonunk ablakán át bepillantsunk a „könyvbe”. Vajon valóban érdemes kukucskálni?

Interneten kukucskálhatunk

Befektetőként vagy spekulánsként eddig is bepillanthattunk az „üzletkötőnk válla felett” a piaci szereplők vételi- és eladási megbízásait tömörítő ajánlati könyvbe – mondta Horváth Zoltán, az Admiral Markets elemzője, hozzátéve: az újdonságot az jelenti, hogy az online rendszerek és kereskedési platformok széleskörű elterjedésével immár saját szemünkkel is láthatjuk a piaci által felkínált többletinformációkat.

Mint mondta, a piaci árfolyam kialakulása mögött alapesetben a keresleti- és kínálati tényezők változása húzódik meg: amennyiben a vevők száma adott piaci árszinten jelentősen meghaladja az eladók nagyságát, az árfolyam felfelé veszi az irányt, mivel a piaci szereplők az elérhető magasabb árszinteken is hajlandóak vásárolni. Többek között ebben nyújt segítséget számunkra az ajánlati könyv: a mögöttes termék (legyen az részvény vagy akár devizapár) esetében megjelenítve az adott árszinten elérhető megbízásokat, kiegészítve a kereskedők eszköztárát a kívánt támasz-, és ellenállási szintek beazonosítása során.

Valójában mit is látunk?

A kettes-szintű ajánlati könyv által a kereskedő a függőben lévő, vételi- és eladási megbízásokat (és azok pontos mennyiségét) is figyelemmel kísérheti: innen származtatható a piaci mélység elnevezés is, hiszen a résztvevő pontosan látja, hogy az adott árszinteken mekkora mennyiségben várnak megbízások teljesülésre. Nos, az Admiral Markets kínálatában elérhető, közvetlen piaci hozzáférést biztosító ECN+ számlatípus esetében, az ajánlati könyvet is magában foglaló piaci mélység funkcionalitás továbbfejlesztésre- és finomhangolásra került, így mind a kezdő-, mind a haladó devizakereskedők nyomon követhetik a kívánt instrumentum árfolyamának alakulását az ajánlati könyv segítségével.

A devizapiacon – szemben a részvénypiacokkal – nincs központosított árjegyzés, s éppen ezért egyetlen kitüntetett ajánlati könyv sincs. Hogy akkor mégis mit láthatunk a piaci mélység funkció révén? Nos, az Admiral Markets nemzetközi hálózatával kapcsolatban álló partner bankházak ajánlatait.

Egy ajánlat csak a jéghegy csúcsa

A részvénypiacon és a devizapiacon eltérő termékjellemzőkkel találkozhatunk – magyarázta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Talán a legfontosabb különbség, hogy a részvények darabszáma kötött, ami korlátozza az ügyletek méretét, míg a devizapiacon legfeljebb a fedezet szabhat gátat az üzletkötői képzeletnek. Az is fontos, hogy a részvénypiaci ajánlati könyvek valóban a legjobb ajánlatokat tartalmazzák, míg a devizapiacon mindig lehet valahol, egy másik ajánlati könyvben, egy valamivel jobb jegyzés.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy ezek szerint a részvénypiaci ajánlati könyveket érdemesebb „lapozgatni”, Kuti Ákos olyan XETRA jellegzetességekre figyelmeztet, mint például a „jéghegy megbízás”. Intézményi szereplők nagyobb megbízásai elérhetik egy adott részvény forgalomban lévő mennyiségének az 1 százalékát is, ami már akkora nyomást jelent, ami „kiakadásig”, mondjuk 30 százalékig lökhetné a kurzust. Az efféle árfolyam ingadozásokat védi ki ez a megbízás típus, amikor a lépésközt és a mennyiségeket is be lehet állítani, s a nagyobb csomagokat kisebb pakettekben adagolja a piacnak a rendszer. Éppen ezért az ajánlati könyvben sok esetben nem látszik első ránézésre, hogy valójában milyen megbízást is képvisel az adott mennyiség és árfolyam.

Felismerik egymást a brókerek

Részvénypiacon ezért jobban jár a kisbefektető, ha igénybe veszi a profi üzletkötők segítségét – folytatta. A brókerek tapasztalatból rendelkeznek olyan mögöttes információkkal, amelyek révén az ajánlati könyv adatai jobban értékelhetőek. A korábbi BÉT rendszerben még a közvetítőt is lehetett látni, amiből sokszor tudni lehetett, hogy jó eséllyel kisbefektetők vagy nagy valószínűséggel intézményi szereplők állnak az ajánlat mögött.

A XETRA ebből a szempontból is anonim. De azt lehet mondani, hogy miként a morze rádiósok is felismerik a másik billentyűkezelését, a brókerek keze nyoma is rajta van minden kötésen. Más szóval, az anonimitás ellenére is gyakran kikövetkeztethető, hogy kik állnak az ajánlat mögött. Mindebből az következik, hogy bármekkora is az internetes igény, néha jobban járunk, ha klasszikus módon, felhívjuk az üzletkötőt, s megkérdezzük tőle: mi újság a parketten?