Algéria történelmi lépést tett azzal, hogy megvásárolja az orosz Szu-57 Felon lopakodó vadászrepülőgépeket, ezzel az első külföldi megrendelőjévé válva a fejlett harci repülőgépnek. Az algériai állami televízió bejelentése szerint az ország pilótái már Oroszországban képzik magukat a vadászgépek kezelésére, és a szállítások várhatóan még az idei évben megkezdődnek.

A Roszoboronexport, Oroszország állami fegyverexport-ügynöksége korábban közölte, hogy egy meg nem nevezett ország rendelte meg az Szu-57 exportváltozatát. Bár kezdetben Irán neve is felmerült, Algéria hivatalos bejelentése minden találgatást lezárt.

Miért döntött Algéria az Szu-57 mellett?

Az észak-afrikai ország már régóta érdeklődik az orosz fejlesztésű ötödik generációs vadászgép iránt. Algéria hadereje hagyományosan szoros kapcsolatot ápol az orosz védelmi iparral, és számos orosz haditechnikai eszközt használ, többek között:

• Szu-30MK vadászgépek
• MiG-29-esek
• Sz-300-as légvédelmi rendszerek

A Szu-57-et Oroszország a nyugati ötödik generációs harci repülőgépek, például az amerikai F-35 Lightning II és a kínai J-20 ellenfelének szánja. A gép főbb előnyei között említik a fejlett lopakodó képességet, kiváló manőverezhetőséget és az új generációs avionikai rendszert.

Mikor állhatnak hadrendbe az első Szu-57-esek?

A pontos szállítási dátumokat még nem hozták nyilvánosságra, de jelentések szerint Algéria 2026 végére állíthatja hadrendbe az első Szu-57-eseket. Ez az üzlet jól illeszkedik az ország katonai modernizációs stratégiájába, amelynek célja az észak-afrikai stratégiai légi fölény megszerzése és fenntartása.

Oroszország globális tervei a Szu-57-tel

Oroszország már évek óta próbál külföldi vevőket találni az Szu-57-re. Korábban több ország neve is felmerült potenciális vásárlóként:

• Törökország – 2019-ben Vlagyimir Putyin személyesen mutatta be a vadászgépet Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, de végül nem született megállapodás.
• India – egy ideig partner volt az oroszokkal egy közös fejlesztésű vadászgép-projektben, de később kilépett belőle.
• Irán – az egyik legvalószínűbb érdeklődőként tartották számon, de Algéria bejelentése tisztázta, hogy ők voltak a titokzatos vásárlók.

Az Szu-57 exportja nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentőséggel is bír. Az orosz védelmi ipar számára fontos, hogy az új generációs vadászgép nemzetközi érdeklődést váltson ki, különösen a nyugati szankciók és gazdasági nyomás közepette.

Mit jelent ez a vásárlás Algéria és Oroszország kapcsolatára nézve?

Algéria és Oroszország évtizedek óta stratégiai partnerek a védelmi ipar területén. Az új üzlet tovább erősíti ezt a kapcsolatot, és egyértelmű jelzés lehet a NATO-nak és a nyugati országoknak, hogy Oroszország továbbra is meghatározó szereplő marad a globális fegyverpiacon.

A vásárlás azonban geopolitikai kérdéseket is felvethet, különösen a térség más katonai nagyhatalmai, például Franciaország és az Egyesült Államok számára. Az Egyesült Államok korábban már kifejezte aggodalmát az orosz fegyverexporttal kapcsolatban, és akár szankciókkal is sújthatja azokat az országokat, amelyek jelentős katonai együttműködést folytatnak Moszkvával.

Következtetés: új fejezet kezdődik az algériai légierő történetében

A Szu-57-esek beszerzése komoly előrelépést jelent Algéria számára a modern haditechnika terén, és hosszú távon átrendezheti az észak-afrikai katonai erőviszonyokat. Miközben Oroszország számára ez az üzlet fontos mérföldkő lehet a Szu-57 nemzetközi piacra juttatásában, a Nyugat figyelmeztető jelként tekinthet az algériai haditechnikai modernizációra.

A következő években kiderül, hogy a Szu-57 valóban meghatározó tényezővé válik-e az algériai légierő számára, vagy az új repülőgépek csupán egy nagyobb stratégiai játszma részei – írja a Portfolio.hu