A magyar bankszektor 2024-ben történelmi rekordot döntött, és 2025 is erős kezdéssel indult a lakossági hitelezés terén. Az új személyi kölcsönök átlagos összege először lépte át a 3 millió forintot, míg a lakáshiteleké a 20 millióhoz közelít. Ezzel szemben a vállalati hitelezés továbbra is gyenge maradt, amit a cégek alacsony beruházási aktivitása is súlyosbít.

Erőteljes lakossági hitelezési boom

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adatai szerint a lakossági hitelpiac dinamikusan bővült 2025 januárjában.

Főbb hitelezési mutatók (2025 január):

• Lakáshitelek: 125 milliárd forint (52%-os növekedés)
• Személyi kölcsönök: 74 milliárd forint (44%-os növekedés)
• Babaváró hitelek: 16 milliárd forint (-11%-os csökkenés)
• Egyéb hitelek: 29 milliárd forint

A CSOK Plusz jelentős szerepet játszik a lakáshitelek összegének emelkedésében, a teljes jelzáloghitelezés 79%-át már piaci alapú konstrukciók adják.

Egyre nagyobb hitelösszegek

Az új személyi kölcsönök átlagos szerződéses összege meghaladta a 3 millió forintot, míg a lakáshitelek átlagosan 20 millió forinthoz közelítenek.

A hitelfelvételi kedvet növeli, hogy a piaci kamatozású lakáshitelek átlagos kamata 6,46%-on stagnál, míg a személyi kölcsönök átlagos THM-je 16,4%-ra csökkent.

A bankok továbbra is inkább a lakossági ügyfelekre fókuszálnak: a háztartásoknak mindössze 1,4%-os kamatot fizetnek a lekötött betétekre, míg a vállalatoknak ennek több mint háromszorosát, 5,0%-ot.

Vállalati hitelezés: folytatódik a mélyrepülés

Míg a lakossági hitelezés szárnyal, a vállalatok hitelfelvétele 2025 januárjában tovább csökkent.

Januárban a cégek 149 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek, és az elmúlt 12 hónapban mindössze 33 milliárd forintos nettó hitelbővülés történt – ez nagyrészt a devizahitelek növekedésének köszönhető, a forinthitelek nettó törlesztése mellett.

Főbb trendek:

• A vállalati hitelállomány mindössze 2,9%-kal nőtt egy év alatt, miközben a lakossági hitelezés 9,7%-os bővülést mutatott.
• A vállalati betétállomány csak 6,1%-kal emelkedett, míg a háztartásoké 12,6%-kal nőtt.

A vállalatok alacsony hitelfelvételi hajlandósága a gazdasági bizonytalanság, a magas hitelkamatok és a csökkenő beruházási aktivitás kombinációjára vezethető vissza.

Javulást hozhat:

• Széchenyi Kártya Program beruházási célú hiteleinek kamata 5,0%-ról 3,5%-ra csökkent februártól.
• Az EXIM új támogatott hitelprogramjai lendületet adhatnak a céges hitelpiacnak.

Több pénz maradt a lakossági bankszámlákon

Az elmúlt négy évben először fordult elő, hogy több pénz érkezett a lakossági bankszámlákra, mint amennyi távozott.

Ebben kiemelt szerepe lehetett a PMÁP-kamatfizetéseknek, amelyek nagy összegeket juttattak a befektetőknek.

A háztartások lekötött betétei továbbra is alacsony szinten maradtak: a betétek 84%-a nincs lekötve, mivel az alacsony kamatok miatt a befektetők más eszközök felé fordulnak.

Összegzés: kétarcú hitelpiac

A lakossági hitelezés továbbra is dinamikusan növekszik, míg a vállalati hitelpiac mélyponton van. A háztartások nagyobb összegű hiteleket vesznek fel, miközben a cégek továbbra is visszafogják beruházásaikat.

A következő hónapokban meghatározó lehet, hogy az állami támogatott hitelprogramok milyen hatással lesznek a vállalati szektorra, illetve a jegybank kamatpolitikája mennyire segíti a hitelpiac élénkülését.