2024 június 24

Tőkeemelés szorongatja a balatoni önkormányzatokat

Részletfizetéssel?

Azt nem jelezte egyik érintett önkormányzat sem, hogy ne tudna, vagy ne akarna fizetni, azonban többen szeretnék elérni, hogy apporttal, illetve részletfizetéssel is teljesíthessenek.

A 21 balatoni önkormányzat 2008-ban vált a Bahart 100 százalékos tulajdonosává, amikor bizonyos feltételek mellett ingyenes vagyonjuttatással kapták meg az államtól a cég 49 százalékos tulajdoni hányadát a már korábban megkapott 51 százalékos részesedésük mellé.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

Az állam úgy kívánta megoldani a cég versenyképessé tételét és tőkésítését, hogy a vagyonjuttatásért cserébe kötelezte a településeket, hogy rövid időn belül mintegy 580 millió forintos tőkeemelést hajtsanak végre, továbbá 2012. október végéig 1,424 milliárd forintos tőkejuttatásban részesítsék a hajózási társaságot.

Az érintett önkormányzatok kérésükre öt év haladékot kaptak a tulajdoni hányaduk arányában fizetendő tőkeemelésre, ami 2017 októberében jár le.

Egymás között

A fizetési kötelezettség miatt az elmúlt években több önkormányzat is szabadulni igyekezett a hajózási részvényei zömétől, amit a tulajdonosok csak egymás között adhattak-vehettek. Siófok lelkes felvásárló volt, így a kezdeti 20 százalékos tulajdoni hányada mára közel 44 százalékra nőtt. A város a közelmúltban elfogadott idei költségvetésében már számol a rá háruló több mint 770 millió forintos tőkeemelési kötelezettséggel.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A szindikátusi szerződés 2020-ig biztosítja az elővásárlási jogot a tulajdonos önkormányzatoknak, akkortól viszont már semmilyen szerződés nem szabályozza a részvények forgalmát, a hajózási tevékenység fenntartásának kötelezettsége pedig időközben lejárt.

A balatoni fejlesztésekről szóló, tavaly decemberben megjelent kormányhatározat szerint a Bahart több mint 10 milliárd forintos fejlesztési forráshoz juthat. A cégre a kormány kiemelt figyelmet szán, ezért átvizsgáltatta.

Számítanak az uniós pénzekre

Kollár József, a társaság vezérigazgatója az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni a tulajdonosi kör tőkeemeléssel kapcsolatos tárgyalásairól. Arról azonban beszámolt, hogy a 4 milliárd forintos törzstőkéjű, közfeladatokat is ellátó társaság tavaly 2,6 milliárd forintos bevételt ért el, 10 százalékkal emelve a forgalmát. Adózás előtti eredménye 135 millió forint lett, egy év alatt több mint 15 százalékkal növekedett.

A vezérigazgató jelezte, hogy 2017-re további növekedést terveznek a bevétel és az eredmény tekintetében. Szólt arról, hogy az elmúlt években folyamatosan javultak a főbb üzletágak – a hajózás, kompközlekedés, vitorláskikötők üzemeltetése – forgalmi mutatói, egyre több forrás jutott fejlesztésre. Elmondása szerint a tulajdonos önkormányzatok önmérsékletet tanúsítottak az osztalék kivételekor, mivel a társaság felzárkóztatása és versenyképessé tétele elsődleges cél.

A társaság a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban nagymértékű állami és uniós forrásokra számíthat, fejlesztheti kikötőit, hajóflottáját, és megvalósíthatja a második balatoni kompjáratot Fonyód és Badacsony között – mondta Kollár József.