A Mastercard kutatása szerint a bankkártya a legnépszerűbb fizetési eszköz, a megkérdezettek 60 százaléka naponta fizet bankkártyával a boltokban; a kártyát egyáltalán nem használók aránya mindössze 4 százalék – közölte a fizetés- és biztonságtechnológiai cég az MTI-nek eljuttatott közleményében hétfőn.

A cég felmérése szerint a megkérdezettek átlagosan havi 11-12 alkalommal használják kártyájukat bolti fizetésre. A bankkártyáról a kényelem 75 százaléknak, a gyorsaság 74 százaléknak jut eszébe, miközben a mobilfizetésnél ez az arány 39 és 44 százalék. A készpénz csak a harmadik lett a kényelem – 30 százalék – és a gyorsaság – 42 százalék – szempontjából. Egyetlen olyan szempont volt, amelyben a készpénz végzett az első helyen: 57 százalék szerint a kereskedők szívesen fogadják, mint fizetési eszközt; itt a kártya 50 százalékos aránnyal a második lett. A kutatás alapján a megkérdezettek 83 százaléka vásárolt valamit online az előző hat hónapban, ami 5 százalékpontos visszaesés a járvány alatti lezárások időszakához képest, és növekedés a tavalyi 81 százalékhoz képest. A válaszadók 32 százaléka vásárol legalább két-három hetente a neten. A fizetéseknél online vásárláskor is a kártya a legnépszerűbb opció: a vásárlók 65 százaléka fizet online bankkártyával, 49 százaléka az utánvétes kártyával, 45 százalék készpénzes utánvéttel.

A külföldi kártyahasználat népszerűsége tovább nőtt: 92 százalék vitte magával és 74 százalék használta is a bankkártyáját az utazás során, ami 4 százalékos növekedés egy év alatt, öt éves viszonylatban pedig 13 százalékos. Az adatok szerint a bolti azonnali átutalásokat kevesen használják: a megkérdezettek 14 százaléka fizetett többször is így, és 9 százalék próbálta ki ezt a fizetési módot egyszer. A QR kódos fizetést a megkérdezettek 41 százaléka nem választaná a bolti fizetésnél, 27 százalék csak akkor fizetne így, ha a kártyás fizetés nem lenne elérhető, 14 százalék pedig akkor, ha a kereskedőnek ez lenne a kérése. A kutatásban részt vevők 44 százaléka kijön a keresetéből, de a nagyobb kiadásokat meg kell fontolnia; ez 5 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Közben pedig 3 százalékkal nőtt azok aránya – 31 százalékra -, akiknek a jövedelme épp csak elegendő a mindennapi életre, míg 4 százalékkal nőtt azoké – 11 százalékra -, akik nem jönnek ki a havi keretükből. Arra, hogy miként próbálnak a nehézségeken enyhíteni, a megkérdezettek 88 százaléka válaszolt azzal, hogy csak a legfontosabb kiadásokra költenek, 80 százalék kevesebbet költ szórakozásra, szabadidőre, lemond az utazásról. A fizetési szolgáltató megbízásából a kutatást a Free Association végezte a 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosság körében; a kutatás reprezentatív.