A robotizáció számos gazdasági ágazatban jelenti napjaink valóságát a fulfillmenttől a pénzügyi szolgáltatásokon át a gyártásig. Ma azonban még a technológia terjedési, kiteljesedési időszakát éljük, annak teljes gazdasági és társadalmi hatását még nem tapasztaljuk.

Nem a távoli jövő azonban, hogy ezekkel is szembe kelljen néznünk, ami rengeteg lehetőség mellett számos megoldandó kihívást is hoz. Áttekintjük a legfontosabb aspektusokat, amit a robotizáció gazdaságra gyakorolt hatásáról tudunk.

Mit jelent a robotizáció?

A robotizáció fogalmának meghatározásához más kifejezéseket is meg kell ismernünk. Minden ma zajló átalakulás alapja a digitalizáció. A digitalizáció definíciója szerint nem más, mint fizikai mennyiségek számítógép által felfoghatóvá tétele. A valóságban ennél már bonyolultabb a helyzet, hiszen akár feladatsorok vagy munkavégzési folyamatok is digitalizálhatóak. Ez történik akkor, ha személyes ügyfélszolgálat helyett online válunk elérhetővé vagy amikor a hagyományos papír számlákat kiváltjuk e-számlával.

A következő lépcsőfok az automatizálás, ahol a folyamatok lépéseit egységesítjük és részben vagy egészben munkatársak helyett algoritmusokkal vagy gépekkel végeztetjük el azokat. Ebben már szerepet kaphatnak robotok, amik nem pusztán segítik az embereket, hanem kiváltják munkájukat. A fő különbség tehát a gépesítés és a robotizáció között az, hogy a gépek megkönnyítik a munkavégzést, míg a robotok egy részfolyamatot külön utasítás nélkül maguktól végrehajtanak.

A kollaboratív robotok már képesek humán munkatársak vagy más robotok tevékenységét is figyelni és annak megfelelő válaszlépést adni. A mesterséges intelligencia használatával nem csak automatizált végrehajtás, hanem döntési képességet igénylő munkakörök is kiválthatóak lesznek. A hálózatba kapcsolt mesterséges intelligencia és a robot technológia közös fejlődése olyan mértékű változásokat hoznak a gazdaságba, amit joggal nevezhetünk negyedik ipari forradalomnak.

Ágazati különbségek

A negyedik ipari forradalom kiteljesedésének gyorsasága nem azonos a különböző iparágakban. A robotizáció leggyorsabban a hagyományos, összeszerelő gyártósoroknál terjed, de a szolgáltató szektor egyes területei is futótűz gyorsaságú átalakulásra számíthatnak. A kezdetben még kényszerűen kinyomtatott e-számláktól el fogunk jutni odáig, hogy nem lesz szükség könyvelőkre, de a 3D nyomtatás precízebbé válásával a fogtechnikusok teljes kiváltása is csak idő kérdése.

Nem a távoli jövőről, hanem a jelenről és a következő néhány évtizedről beszélünk. A néhány évtizede még ismeretlen e-kereskedelem egyre nagyobb szerepű lesz, aminek logisztikai kiszolgálására már létrejött a fulfillment szolgáltatás. A kereskedelmi szokások és az ellátási láncok változása új technológiák bevezetését kényszerítették ki a szállításban és a raktározásban is. A fejlődés olyan mértékű, hogy ma már az új logisztikai lehetőségek inspirálják a kereskedelmet is.

Ahogyan nem távoli jövőről, úgy nem is Magyarországtól távoli helyszínekről beszélünk. Teljesen robotizált webáruház logisztikai szolgáltató éppúgy működik hazánkban, mint a már említett fogtechnikában utazó 3D nyomtatókat fejlesztő cég. 

Ágazati különbségek a robotizáció elterjedésében biztosan lesznek, mint ahogyan az is bizonyos, hogy a gyártás, a logisztika és egyes szolgáltatások területén tapasztalható a leggyorsabb változás. Az ágazati kitettség jelentősebb, mint bármilyen más szempont: a robotizáció nem feltétlenül a legkevésbé képzett munkaerő kiváltására válik leghamarabb alkalmassá.

Termelékenység növekedése

A robotizáció számtalan előnnyel jár. A robotok nem fáradnak és jóval kevesebb alkalommal tévednek. A munkavégzés folyamatossá, egyenletes minőségűvé válik. A döntések gyorsan és kiszámíthatóan érkeznek. A robotizáció tehát a termelés hatékonyságának növekedését hozza.

Nem ez az egyetlen előny. A termelés nem válik kitetté a munkaerőnek. A már fent említett logisztika sokszor küzd munkaerőhiánnyal, ami a robottechnológia terjedésével orvosolhatóvá válik. A robotok olyan munkakörülmények között is képesek dolgozni, ahol humán munkaerő nem. A megmaradó munkavállalók feladatai egyszerűsödnek, könnyebbé válnak, így ezen munkakörök vonzóbbak lehetnek.

A hatékonyság növekedése és a termelés lehetőségeinek tágulása miatt hosszabb távon a robotizáció olcsóbbá is válik. A tömegtermelés tekintetében nem nagyon lesz érv az új technológia ellenében.

Veszélyben a munkaerő?

Ahogyan a gőzgép feltalálásakor, úgy ebben az ipari forradalomban is számtalan munkahely fog megszűnni. Az ágazati különbségek mellett, a fejlettebb régiókban a munkahelyek nagyjából felét veszélyezteti a robotizáció a következő évtizedekben. Az is igaz ugyanakkor, hogy a robotizáció sok olyan munkahelyet szüntet meg, ahol már ma is munkaerőhiány lép fel, mint ahogyan az is, hogy az új technológiák új munkahelyeket is hoznak létre.

Nem szabad ugyanakkor legyintenünk. Egyrészt regionális különbségek is várhatóak a hatásokban, másrészt a mostani ipari forradalom esetében még nem is látszik, hogy a felszabaduló munkaerő legalább elméletben hol tudna elhelyezkedni. Ahogyan csökkent a munkaerőigény a mezőgazdaságban, úgy szívta fel azt hosszabb távon az ipar, majd az ipari forradalmak hatásait követően a szolgáltató szektor. A robotizáció előretörése univerzális, nem látszik mi az a terület, ahol tömegével lenne szükség új munkaerőre.

Regionális különbségek és Magyarország

A robotizáció a már fent említett gazdasági hatásai mellett a vállalatok földrajzi gondolkodására is hatással lesznek. A robotizáció hatására a munkaerő árának kérdése megszűnik, mint lényegi telephely-választási tényező. Azok a térségek, amik az olcsó munkaerőre építették gazdaságukat, nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen a termelés könnyen visszakerülhet az erős gazdaságú régiókba. Számít-e az, hogy hol működik a munkaerőt alig alkalmazó gyártó vagy foglalkoztató? Nagyon is!

A különbség ugyanis nem a megszűnő munkahelyek számában jelentkezik. A digitalizáció alapvetően ott teremt új munkahelyeket, ahol a termelés megmarad. Az adófizetés okozta bevételek szintén a termelés helyén realizálódnak. Így ezen régióknak lesz lehetőségük a jelentkező társadalmi problémákat kezelniük, míg a bevétel nélkül maradóknak aligha.

A termelés fejlett régiókba való visszaáramlását az is gyorsítja, hogy a termékekre a nagyobb kereslet a jobb gazdasági helyzetű régiókban nagyobb. A megfizethető munkaerő földrajzi elhelyezkedése helyett a fizetőképes fogyasztó földrajzi elhelyezkedése lesz a számottevő kérdés.

Hazánk a világ egyik legfejlettebb térségének peremén helyezkedik el. Magyarország számára alapvető kérdés tehát, miként tud felkészülni a következő évtizedek kihívásaira, hiszen az esély ugyanúgy adott a gazdasági magterülethez való csatlakozáshoz, mint annak a veszélye, hogy a fejlődésből kimaradva évtizedes hátrányba kerüljön akár közvetlen szomszédjaihoz képest. 

Társadalmi és szociális hatások

Cikkünknek nem témája, de már eddig is érintettünk a gazdasági kérdések mellett társadalmi és szociális aspektusokat is. Ahogy a robotizáció átalakítja a gazdaságot, az hatással lesz a társadalom egészére is. A munkanélküliség növekedése reális veszély, ami nem fog magától megoldódni. A robotizáció okozta termelés hatékonyság növekedése nem okozza közvetlenül a munkavállalók bérének növekedését. Ezen két tényező – a munkanélküliség és az, hogy a dolgozók béremelkedése nem következik a robotizációból – abba az irányba hat, hogy csökkenjen és koncentrálódjon a fizetőképes kereslet. Még tömörebben: egyáltalán nem biztos, hogy lesz piaca a termelékenység növekedésével létrejövő új termékeknek.

Miközben a robotizáció előretörése elkerülhetetlen és az abból való kimaradás versenyhátrányt okoz mind vállalati, mind regionális szinten, addig nem csak kezeletlenül hagy bizonyos kérdéseket, hanem teljesen újakat is felvet. Nem a sci-fi világába kalandozunk és a mesterséges intelligencia öntudatra ébredéséről beszélünk, hanem jelenlegi gazdasági ismereteinkből fakadó és valószínűsíthető folyamatokra, amikre mind kormányzati, mind vállalati szinten fel kell készülni.