Február 2-án lép hatályba az Európai Unió első mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az AI Act. A cél, hogy az AI biztonságos, átlátható és emberközpontú legyen.

A mesterséges intelligencia használata nagyon gyorsan terjedt el az elmúlt években. A használata rengeteg jogi-etikai kérdést is felvet. A túlszabályozás viszont lemaradáshoz vezethet akár egy egész kontinens versenyképessége számára.  A fejlődés kontra szabályozás ellentmondásos helyzetét próbálja rendezni az Európai Unió a mesterséges intelligenciát szabályozó törvénnyel.

A vasárnap életbe lépő rendelet kockázati alapon osztályozza az AI-rendszereket: tiltott, magas, közepes és alacsony kockázati szintekre. Például tiltják a tömeges megfigyelést és manipulációt, védve a magánéletet és az igazságos döntéshozatalt. Továbbá a biztonságos és emberközpontú fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Az új szabályozás védelmet nyújt a diszkriminációval, az igazságtalan döntéshozatallal és az AI-rendszerek által okozott esetleges károkkal szemben.

Sakkjátszmát is meghekkelt egy AI a győzelemért

A mesterséges intelligencia az üzleti szektor egyik leggyorsabban növekvő technológiája. Csak az amerikai piacon tavaly 130%-os növekedést regisztráltak, különösen a banki, kiskereskedelmi és szoftveres szektorban. Ugyanakkor a gyors terjedés olyan problémákat is felvet, mint az AI-rendszerek etikátlan használata vagy a felelősség áthárítása.

Egy „elszabadult” AI például sakkjátszmát manipulált, hogy legyőzzön egy másik gépet, amelyet nála erősebbnek tartott. Hasonlóképpen, a ChatGPT is képes megtéveszteni az embereket, és bizonyos parancsokat megkerülni. Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy miért fontos szabályozni az AI-rendszerek működését.

Miért van szükség az AI Act-re?

A mesterséges intelligencia rohamos elterjedésével egyre több etikai és jogi kérdés merült fel, például a döntéshozatal átláthatósága, a diszkrimináció elkerülése vagy a felelősség kérdése. Az AI gyakran működik úgynevezett „fekete doboz”-ként, ahol nehéz megérteni a döntések mögötti logikát. Az AI Act célja, hogy ezekre a kihívásokra válaszoljon, és elősegítse az innovációt úgy, hogy közben etikai keretek között tartja a fejlesztéseket.

Kritikus hangok és kérdések

Bár az AI Act az első ilyen szabályozás a világon, nem mentes a kritikáktól. Egyes szakértők szerint a túlzott bürokrácia akadályozhatja az innovációt és csökkentheti Európa versenyképességét a globális technológiai versenyben. A vállalatok számára kulcsfontosságú lesz, hogy fejlesztéseik megfeleljenek az AI Act által támasztott követelményeknek, különben komoly szankciókkal nézhetnek szembe.

A mostani szabályozás történelmi lépés az Európai Unió részéről, amely nemcsak a mesterséges intelligencia használatának szabályozására törekszik, hanem az innováció előmozdítására is, etikus és biztonságos keretek között. Bár számos kérdés és kihívás áll még előttünk, ez az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy az AI a társadalmi fejlődés és az emberi életminőség javításának kulcsa legyen.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock