A lap szerint a tárgyalások ugyanakkor nem fogják érinteni a szigetcsoport feletti szuverenitás kérdését, amely az utóbbi hónapokban komoly diplomáciai feszültségeket szült Tokió és Tajpej, illetve a szigetekre szintén igényt tartó Peking között. Kormányzati források azt állították a Jomiurinak, hogy Tokió célja a vita lecsendesítése mellett az, hogy megakassza Tajpej és Peking együttműködését a szigetvitában, miután a közelmúltban Tajvan és a szárazföldi Kína együttesen gyakorolt nyomást Japánra a kérdésben. A tárgyalások – amelyek folytatását japán tajpeji küldöttje kezdeményezte – még az idén megkezdődhetnek. A Szenkaku-szigeteket övező vizeken szeptember folyamán számos tengeri incidens történt a tajvani halászok és a japán parti őrség között. Egy alkalommal a két fél őrhajói vízágyúcsatába bocsátkoztak, amikor 50-60 tajvani halászhajó hatolt be a szigetek parti vizeire.

Japán Pekinggel 2000-ben kötött halászati egyezményt a Keleti-kínai-tengerre vonatkozóan. A megállapodás nem érintette a vitatott szigetek szuverenitását, de azok parti vizeire (a szárazföldtől 12 tengeri mérföldig terjedő sáv) megtiltotta a belépést. Japán Oroszországgal és Dél-Koreával is kötött kétoldalú halászati megállapodást, annak ellenére, hogy mindkét országgal szigetvitában áll.

Tokió és Tajpej 1996 és 2009 között 16 tárgyalási fordulót tartott a kérdésben. Eddig azért nem született megállapodás, mert Tokió szerint az esetleges egyezmény nem lenne előnyös számára gazdaságilag. Ugyanakkor kormányzati források szerint a tajvani-japán kapcsolatok rendezése, illetve a Tajpej és Peking közös fellépésének megakadályozása jelentette politikai nyereség ellensúlyozhatja a gazdasági megfontolásokat.

Kapcsolódó anyagunk: Bankok bojkottálják az IMF és a Világbank közgyűlését