2024 december 27

Szemét ügyekben nem csukhatjuk be a szemünket

Tény: a keletkező szemét ügyében, amint a Tőzsdefórum is többször foglalkozott vele, nem csukhatjuk be a szemünket. Gyakran mondjuk: a szemét elönt bennünket. Pedig a valóság, a számok – legalábbis, ami Magyarországot illeti – mást mondanak.

Ez derül ki abból a kormányrendeletből, amelyet 2013 utolsó intézkedései között, december 31-i dátummal datáltak meghozói. Az országos hulladékgazdálkodási terv a helyzetértékelés mellett 2014-től 2020-ig foglalja össze a teendőket, s kijelöli a hulladék kezelés, s hangsúlyosan a feldolgozás és újrahasznosítás irányait.

Magyarországon kevesebb hulladék keletkezik

Az átlagembernek talán meglepő, a szakembereknek kevésbé: Magyarországon az utóbbi esztendőkben rendre kevesebb hulladék, szemét keletkezik. 2000-ben 40 millió tonna hulladék keletkezett az országban, 2011-re ez 35 százalékkal csökkent, s ami ennél is kedvezőbb az utóbbi három év tovább javuló tendenciája következtében 20 millió tonna alá fogyatkozott ez a mennyiség.

A szakemberek másik összehasonlítási módszere, a keletkező hulladék mennyiségének alakulását a GDP növekedésével hasonlítják össze. A kép ebből az szempontból is pozitív. Miközben a GDP éves értéke a 2000-ben mért 13.089,047 milliárd forintról 2011-re 27.635,435 milliárd forintra nőtt, az 1000 forint bruttó hazai termék előállítására jutó 3 kilogramm hulladék mennyisége 2011-re 0,66 kilogrammra csökkent. A GDP növekedése nem járt együtt a hulladékok mennyiségének emelkedésével.

A hulladékképződés csökkenését jórészt a rendszerváltást követő gazdasági folyamatok idézték elő. Fokozatosan leépült az elavult, és korszerűtlen ipari és mezőgazdasági termelési struktúra, s az országba települt modern technológiák alapján működő üzemek  is lényegesen kevesebb hulladékot termeltek. Különösen olyan ágazatokra volt ez jellemző, mint a járműgyártás, amely az ország gazdasági növekedésében, az ipari termelésben is egyre fontosabb tényezővé vált.

Az ipar okozza a legnagyobb gondot

Mindazonáltal a legnagyobb terhet ma is az ipari hulladékok keletkezése jelenti. A friss statisztikák szerint ennek mennyisége nagyjából 6000 tonnát tesz ki évente.

A települési hulladékok keletkezési szintje csökkenő tendenciát mutat, s a folyékony hulladék a lakosság takarékosabb szemléletének erősödése következtében szintén csökkenő pályán mozog. A mezőgazdasági és élelmiszer ipari hulladék 23 százalékos csökkenésében kulcsszerepet játszik a válság okozta ágazati leépülés, a feldolgozóipar jelentős visszaesése, az állatlétszám kedvezőtlen fogyási trendje. Nem szerepelnek már a hulladékstatisztikában azok a növényi, állati melléktermékek (növényi maradványok, trágyák) sem, amelyek közvetlenül visszaforgatásra kerülnek a termelési folyamatokban.

Az országos hulladékgazdálkodási terv hangsúlyosan megfogalmazza a többi között például azt: egyre fontosabb a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződő melléktermékek és hulladékok megkülönböztetése, egymástól elhatárolása amiatt, hogy a jövőben csak azok az anyagok váljanak hulladékká, amelyek esetében az valóban indokolt. Az a szempont, hogy az agrárgazdaságban még felhasználható anyagok és melléktermékek minél nagyobb hányada kerüljön közvetlen visszavezetésre az agrártermelési folyamatokba, vagy szolgáljon értékes alapanyagként más iparágak számára, megelőzve ezzel azok hulladékká válását.

Kiemelt fontosságú az újrahasznosítás

A hulladékok újrahasznosítás ma kiemelten fontos szempont Európa és a világ fejlesztési terveiben. A kormány az újrahasznosítást megoldó fejlesztésekre szánt saját beruházási összegek mellett számít az uniós támogatásokra is. A stratégiai cél, hogy a rendszerváltás után átalakuló gazdaság okozta javuló helyzetet, környezettudatos, egyre több modern technológiát alkalmazó, az újrahasznosítást erősítő hulladékgazdálkodás nyerjen teret.