„S nyögte az újabb adók bús hadát Magyarország büszke vára”
A hírek arról szólnak, hogy lesz tranzakciós adó, lesz biztosítási adó, lesz telekommunikációs- és internet adó is. Én pedig, mint írtam, csak ülök, és töprengek.
Töprengek azon, hogy amikor a propaganda gépezet azt harsogja, hogy ebből idén 150, jövőre 600 milliárdos plusz bevétellel számol a kormány, akkor vajon ugyanazt értjük-e rajta? Jelesül azt, hogy ezt az összeget ismételten kiveszik a lakosság zsebéből. Hogy ezzel makró szinten nemhogy nem növeljük az államkincstár bevételét, de jelentős mértékben csökkentjük és hátravetjük a jövőbeni növekedés, ezáltal a gazdasági stabilizáció lehetőségét?!
Hiszen ha még kevesebb és kevesebb pénzből kell havonta kijönnie valakinek, akkor pont annyival kevesebbet fog elkölteni, ezzel tovább csökkentjük az egyébként is javarészt vegetáló vagy éppen életükért küzdő vállalkozások bevételi lehetőségét. Ha pedig azok bevétele csökken, akkor kevesebb munkásra lesz szükség, el fog indulni az újabb elbocsátási hullám. Akkor pedig újabb fogyasztási csökkenés lesz, és így folytatódik a lefelé menő spirál, soha nem érve véget.
Hmm. Vajon mi a cél?
Vajon miért nem elegendő az egyébként is rekord méretű állami adóbevétel? Vajon miért van szükség olyan bújtatott bevételre (azaz adóra ebben az esetben), mint a MOL tulajdoni hányad megvásárlása után egyre csak emelkedő üzemanyagár? De a legfontosabb kérdés: vajon azon túl, hogy agyonnyomják az egyéneket és a vállalkozásokat a megaadókkal, hogyan szeretné kormányunk megfordítani a jelenlegi költségvetési és gazdasági trendeket? Szeretné-e egyáltalán? Mert sajnos én azt látom, hogy jelenleg erre
kísérletet sem tesznek, hanem úgy rohannak a szakadék felé, hogy azt ők maguk nem is képesek érzékelni.
Nem tudom, ki hogyan van vele, de én biztosan nem szeretnék velük együtt beleesni abba a szakadékba. Megoldás? Az mindig van. Ma már általánosan elfogadott, hogy energia ellátásban képesek vagyunk függetlenedni a központi rendszertől. Akkor itt az ideje, hogy megtanuljunk függetleníteni magunkat pénzügyileg is a rendszertől. Szeretem Magyarországot, ide születtem, és szeretek ide hazatérni, így fáj leírnom, de sajnos a reakció-ellenreakció elv alapján kénytelen vagyok megtenni: az teszi jól, aki autóba ül, és kimegy nyitni egy bankszámlát a környező országok valamelyikében. Ott nincs tranzakciós adó. Ott nincs bankadó. Nemrég mesélte egy közeli ismerősöm, hogy az ő ausztriai bankszámlájáért havonta 5 eurót kér a bank úgy, hogy ingyenes a hazai ATM készpénz felvétel is. Emellett tessék elkezdeni ismét olvasni, önképezni. Látom azt, hogy újra reneszánszát fogják élni azok a szolgáltatások, amik felkészítenek minket a pénzünk tényleges, tudatos kezelésére, ahol nem egy szolgáltatást, terméket akarnak ránk sózni az MLM guruk, hanem kapunk egy olyan tudást, hogy helyes döntéseket hozhassunk minden jellegű pénzügyi döntésünkben. És aki naponta rászán tíz percet az olvasásra, az egy fél év múlva érezhetően könnyebben hoz helyes döntéseket pénzügyeivel kapcsolatosan, könnyíti a saját megélhetését. Mert a művelt főkben rejlik az ország nagysága…