2024 április 24

Rábólintottak a zárszámadásra és a járulékkedvezményre

Szocialista képviselő a szavazáskor nem tartózkodott a teremben. A 2011. évi költségvetés egyszeri tételek figyelembevételével GDP arányosan 4,3 százalékos többlettel, egyszeri tételek nélkül 2,43 százalékos hiánnyal zárt – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. A kormány annak ellenére képes volt kézben tartani a 2011. évi költségvetést, hogy a gazdasági növekedés az eurózóna válsága nyomán elmaradt a tervezett 3 százaléktól, 1,6 százalék volt – tette hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke jelezte: miközben az adó- és adójellegű bevételek alulteljesültek, addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kinnlevőségei 3,6 százalékkal csökkentek, bár az összeg 2011 végén még mindig 2.268 milliárd forintot tett ki. Az ÁSZ elnöke magasnak nevezte az EU-források elvesztésének kockázatát, mivel a 2007-2013 közötti összes, 8.209 milliárd forint uniós forrásból 2011 végéig 66 százalékra történt kötelezettség vállalás, de a kifizetés aránya csupán 28,3 százalékos volt. Szekeres Imre (MSZP) és Vágó Gábor (LMP) pártja nevében közölte: nem tartja elfogadhatónak a 2011. évi zárszámadást. Nyikos László, a bizottság elnöke (Jobbik) szakmai szempontra hivatkozva nem támogatta az ÁSZ-nak a zárszámadásról szóló jelentését, illetve a törvényjavaslatot.

Banai Péter Benő a törvényjavaslat előterjesztésekor hangsúlyozta: a 2011. évi költségvetés úgy készült, hogy az uniós módszertan szerinti hiány GDP-arányosan 3 százalék alatt legyen, igaz, ezt részben nem konvencionális eszközökkel kívánta elérni a költségvetés. Látszik az, hogy azok az eszközök, amelyeket a 2011-es költségvetés során a kormány alkalmazott – így a nyugdíjrendszer átalakítása, vagy a pénzügyi szektor bevonása a közterhek viselésébe -, azóta más országokban is követésre talált – mondta a helyettes államtitkár.

Az NGM helyettes államtitkára ismertette az egyszeri tételek nélküli, normál költségvetési adatokat: a 2011. évi zárszámadás pénzforgalmi adatai kiadási oldalon kedvezőbben alakultak, bár ezt a kormány két nagy beavatkozás révén érte le. Már februárban mintegy 250 milliárd forint összegű stabilitási tartalékot hozott létre a kormány, amelyből a döntő rész zárolás volt, összesen 187 milliárd forint összegben. A másik beavatkozás szeptemberben történt, a 100 milliárd forintos kiigazítás fele a bevételi, a másik fele a kiadási oldalra hatott. Az NGM helyettes államtitkára hozzátette: a GDP-arányos államadósság 2011 végén 80,6 százalék volt, ami ugyan alig alacsonyabb a 2010 végi 81,4 százaléknál, de ezt nagyrészt az egy évvel korábbinál magasabb, 311 forintos euró árfolyam okozta.

Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó módosító indítványt ismertetve a bizottság csütörtöki ülésén elmondta, hogy a kedvezmény az 55 év felettiek esetén a szociális hozzájárulási adó felére vonatkozik. A helyettes államtitkár beszélt a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló módosító javaslatokról, amelyek között szerepel, hogy 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén a vállalkozás kiesik a tételes adó hatálya alól. Az eredeti javaslatban 500 ezer forint volt a határ. Annak a vállalkozásnak nem kell megfizetnie a havi tételes adót, amelynek tagja legalább 30 napig nem keresőképes – közölte Balog Ádám.

A már korábban beterjesztett törvényjavaslat szerint a kisadózó vállalkozások évi 6 millió forint árbevételig bejelentett főállású kisadózónál havi 50 ezer, főállásúnak nem minősülők esetén havi 25 ezer forint tételes adót fizetnek jövőre. Balog Ádám egy csütörtök reggeli tájékoztatón közölte, hogy annak a kisadózónak, aki 6 milliónál nagyobb árbevételre tesz szert az adott évben, a 6 millió forint feletti bevétel 40 százalékát kell adóként befizetnie. Az információt kiegészítette azzal, hogy ez a bevétel áfa nélkül értendő, hiszen a kisadózói kör alanyi adómentes. Az NGM prognózisa szerint a közel 75 ezer evás vállalkozás kétharmada fogja választani az új adózási formát, s a költségvetésbe nagyságrendileg a korábban befizetett 20-30 milliárd forintnál csak néhány milliárddal kevesebb folyik majd be.