A felmérés eredményei alapján az emberek akkor érzik magukat biztonságban, ha megfelelő jövedelmük és biztos munkahelyük van. A fontossági sorrend még éppen hogy dobogós helyére került a családi támogatás és baráti háttér szerepe, és csak utánuk következik a megtakarítások, biztosítások megléte, valamint az egészség.
A kutatásból az is világosan kiderül, hogy az emberek kétharmada gyakran szokott gondolkodni azon, hogyan tudna jobban takarékoskodni, de majdnem ugyanennyien vannak azok is, akik úgy látják, nem képesek kézben tartani a pénzügyeiket. Azonban minden harmadik megkérdezett kézben tudja tartani pénzügyeit és házi költségvetést is vezet, de mindössze 6%-uk aktív annyira, hogy a legjobb ajánlatokat kihasználva bankot váltson. A válaszadók 70%-a nem spórol előre a nyugdíjas korára, és több mint felük érzi úgy, hogy a spórolás képtelenség is lenne, hiszen a havi kiadásaikat is alig tudják előteremteni.
Az előgondoskodás nem csak magunkról szól
Az emberek közel 60%-a úgy gondolja, hogy az öngondoskodás az azokról való gondoskodást is jelenti, akikért felelősnek érzik magukat, és mindezen előrelátás elsősorban a pénzügyi megtakarításról szól. Akadnak olyanok is, akik saját bevallásuk szerint aggódnak a saját és családjuk jövője miatt, így már most megtakarítanak – hiszen az életbiztosítást a családi szeretet egyik legjobb kifejezésének tartják. A megkérdezettek negyede (29%) nem aggódik a jövője miatt, mivel azt remélik, hogy az állam nem hagyhatja őket nyugdíj nélkül, míg egyharmaduk (36%) abban bízik, hogy majd a gyermekük eltartja őket.
„Mostanában sajnos elég elcsépeltnek tűnhet az öngondoskodás kifejezés használata, ami helyett ráadásul helyesen előgondoskodásról kellene beszélnünk, hiszen a tudatos pénzügyi tervezés nem csak magunkról szól. Az akár évtizedekre előre történő tervezés a megkérdezettek szerint az azokról való gondoskodást is jelenti, akikért felelősnek érezzük magunkat, és sokan tudják azt is, hogy a tervezés önmagában még nem elég, tenni is kell, mégpedig előrelátóan”- mondta Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.
Az emberek többsége nem boldogulna bevételkiesés esetén
Arra a kérdésre, hogy hogyan tájékozódnak egy pénzügyi befektetés meghozatalakor, az emberek megnyugtató többsége, közel 70%-a felelte azt, hogy mérlegel, összehasonlítja a különböző banki ajánlatokat és tájékozódik a lehetőségeiről. A megkérdezettek több mint fele (56%) törekszik arra, hogy kiküszöbölje a lehetséges kockázatokat, ugyanis fontosabb nekik a pénzük biztonsága, mint a hozam nagysága. Minden megfontoltság ellenére az emberek fele úgy érzi, hogy jót tesz az elkötelezettség, ha kötelező havi összegekkel rákényszerül a rendszeres megtakarításra. Azonban érdekes adat, hogy az emberek csupán negyede követi aktívan a befektetéseinek sorsát, és figyeli, hogy hol tud a lehető legnagyobb hasznot elérni.
A kutatás során megkérdezettek közel fele (44%) állította, hogy nem rendelkezik számottevő megtakarítással, és harmaduknak (35%) is csak annyi megtakarítása van, ami egy-két hónapig tudná pótolni a bevételkiesést. A megkérdezettek ötöde (19%) tudna több hónapnyi bevételkiesést is gond nélkül átvészelni, és csupán két százalékuk érzi azt, hogy kifejezetten magas a megtakarításának összege.
„Nem szabad azt gondolnunk, hogy a minimálisan szükséges előgondoskodási célú megtakarítás csak havi több tízezer forintnál kezdődhet. Minél hamarabb kezdünk el félretenni, annál kisebb összeggel kell számolnunk havonta. Éppen ezért lehetőség szerint már az első keresettől érdemes elkezdeni a rendszeres megtakarítást”- mondta Garamvölgyi Zoltán.
