Magyarország valamennyi uniós tagállamnak és minden szomszédjának felajánlotta, hogy bekapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba az espoo-i egyezmény értelmében. A szomszédokon kívül Németország, Csehország, Görögország és Málta élt a lehetőséggel. Az angolul is közzétett kétezer oldalas környezeti hatástanulmány rövidebb, közérthető összefoglalóját ezen országok nemzeti nyelvére is lefordították. Románia volt az egyetlen az eljárásba becsatlakozott országok közül, amely nem egy, hanem három nyilvános fórumot kért: a bukaresti tájékoztató előtt a beruházó Nagyváradon és Temesváron is válaszolt a helyi hatóságok és civil szervezetek által megfogalmazott kérdésekre. A csaknem ötórás bukaresti közmeghallgatáson a román környezetvédelmi szervezetek, atomenergetikai cégek és vízügyi hatóságok képviselői elsősorban az esetleges balesetek lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól, a radioaktív hulladék kezeléséről és a Duna vizének hőterheléséről érdeklődtek. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos válaszaiban rámutatott: a paksi bővítésnek sem az építkezési, sem az üzemletetési időszakban nem lesznek határon túl nyúló környezeti hatásai. Paks II még egy elenyésző valószínűségű, ám súlyos baleset esetén sem okozhat nagyobb radioaktív terhelést Magyarország határainál, mint amekkora sugárdózis egy fogászati röntgenfelvétel készítésénél éri az embert – mondta a kormánybiztos, részletesen ismertetve a tervezett létesítményekkel szemben támasztott biztonsági követelményeket és műszaki megoldásokat. Aszódi Attila rámutatott: Magyarország energetikai biztonságát veszélyezteti az, hogy az ország villamos-energia szükségletének mintegy harmadát importból fedezi, ráadásul ez az energia fosszilis fűtőanyagot használó hőerőművekből származik, tehát hosszú távon nem lehet számítani rá. Az energiaszükséglet másik harmadát a hetvenes évek óta működő négy paksi atomerő-blokk elégíti ki, de ezeket két évtized múlva le kell állítani. Ha Magyarország a szén-dioxid-kibocsátást is – uniós kötelezettségeinek megfelelően – korlátozni szeretné, akkor az egyedüli megoldás az atomenergia-termelés – magyarázta a kormánybiztos. „Rengeteg sikeres szakmai egyeztetésen vagyunk túl. Magyarországon bejártunk 41 települést, mindenhol fórumot tartottunk, aztán volt a közmeghallgatás Pakson. A közvéleménynek joga van megismerni a környezeti hatástanulmányt és joga van kérdéseket feltenni. Nekünk az a dolgunk, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljunk” – mondta el az MTI-nek a kormánybiztos. Hozzátette: mostanra a nemzetközi közmeghallgatások többsége is lezajlott: Eszék, Bécs, Nagyvárad, Temesvár, Kijev, és Ljubljana után érkeztek Bukarestbe. A közmeghallgatási folyamat a müncheni és belgrádi lakossági fórummal, illetve az ezekhez kapcsolódó szakértői egyeztetésekkel novemberben zárul.
