A klímaváltozás és a szigorú szabályok miatt egyre nehezebb hatékonyan levágni a balatoni nádast. A vízügy kísérletezik, hogy megtalálja a legjobb megoldást, miközben az illegális víziállások tovább bonyolítják a helyzetet. A cél: a nádas védelme és a Balaton tisztaságának megőrzése. Túléli mindezt a Balaton nádasa?

Klímaváltozás miatt új technológia kell a balatoni nádaratáshoz

A klímaváltozás és a szigorú természetvédelmi szabályok miatt egyre nehezebb hatékonyan aratni a balatoni nádast. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kísérleti nádaratásokat végzett, hogy fenntartható megoldásokat találjon. Az illegális víziállások tovább nehezítik a helyzetet, miközben a nád ökológiai szerepe kulcsfontosságú a Balaton vízminőségének védelmében – közölte Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), amely a télen kísérleti nádaratást végzett másfél hektáron a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve.

Csökkenő nádaratási kapacitás

Az idei nádaratási szezon során a Balaton 1200 hektárnyi nádasából mindössze 66 hektárt arattak le. A nád vágása háromféle technológiával történt, amelyek hatékonyságát hosszabb távú monitoring során fogják vizsgálni. A nád vízminőségvédelmi szerepe miatt fontos lenne 3-4 évente aratni, azonban a megfelelő mennyiségű vágás évek óta elmarad.

A nádaratás hatékonyságát több tényező is nehezíti:

• A klímaváltozás miatt csökken a téli jégborítás, így a nehézgépes nádaratás egyre kevésbé megoldható.
• A természetvédelmi szabályok szerint csak kézi munkagéppel lehet nádat vágni, és csak 20 cm-nél kisebb vízmélységben.
• A csónakos nádaratás balesetveszélyes és kevésbé hatékony.

Kísérleti nádaratás és jövőbeli tervek

A vízügy saját forrásból végzett kísérleti nádaratást Siófok, Zamárdi és Balatongyörök térségében. Három technológiát próbáltak ki:

1. Motoros kézi kaszák
2. Gumihevederes munkagépek
3. Truxor kétéltű nádarató gép

A módszerek hatékonyságát legalább egyéves monitoring után tudják kiértékelni, különös tekintettel a nád gyökérrendszerének (rizómáinak) sérülésére és a nádas megújulására.

Az OVF jelezte, hogy a jövőben könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagép beszerzését tervezik, míg klasszikus nádarató gép vásárlása nem szerepel a tervek között.

Illegális létesítmények akadályozzák a nádaratást

A nádaratás további akadályát jelentik az illegálisan épített víziállások és stégek, amelyeket a legtöbb esetben csak drónos felderítéssel lehet észlelni. A kísérleti nádaratás során három stéget kellett eltávolítani. Az OVF hangsúlyozta, hogy az illegális építmények felszámolása költséges és időigényes folyamat, azonban a természetvédelmi hatósággal együttműködve a nádirtások száma csökkenő tendenciát mutat.

A balatoni nádgazdálkodás jövője érdekében a hatóságok folyamatosan keresik a fenntartható és hatékony megoldásokat, hogy biztosítsák a nádas ökológiai és vízminőségvédelmi szerepét.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock