Matolcsy megálmodta, Varga végrehajtja
Úgy fogalmazott: ez a 2010-ben elhatározott gazdasági terv utolsó szakasza a pénzügyi stabilizálás, az 1-3, majd a 3-5 százalék közötti gazdasági növekedés – amely idén és jövőre „biztosan meglesz” – elérése után.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az adócsökkentések politikáját is folytatni kell, a jövő évi költségvetés erre épül – jelentette ki, megemlítve az áfacsökkentéseket, az Európában kiemelkedően alacsony társasági nyereségadót, valamint azt, hogy a személyi jövedelemadónál „sem adtuk fel a terveinket”.
„Ennek a gazdaságpolitikának a szülőatyja Matolcsy György, a végrehajtását pedig Varga Mihály vezényli”, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is dicséret illeti – tette hozzá.
Első helyen a család
A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez magukat biztonságban érző családokra van szükség, amihez „kellenek férfiak és nők, ezért is mi ilyen régi vágású politikát folytatunk, hogy a család nekünk férfit és nőt jelent” – fogalmazott.
Emellett sok kormányzati intézkedést kell meghozni – mondta -, egyebek mellett családtámogatási és otthonteremtési lépéseket, a munkavállalást könnyíteni kell, és az oktatási rendszert is át kell alakítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A keleti nyitás
A néhány nappal ezelőtti kínai látogatását értékelve Orbán Viktor kifejtette: a következő néhány évtizedben Kína világgazdasági szerepe jelentősen meg fog nőni. A pekingi tanácskozásra a következő két-három évtized világgazdasági növekedésében potenciálisan szerepet játszó országokat hívták meg, amelyek között Magyarország is ott van, ami „remek hír” – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyaroknak azért könnyebb ma a helyzetük, mint korábban, mert az ország pénzügyei rendben vannak.
A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a magyar áruk korlátozás nélkül juthassanak el a kínai piacra. Ebben szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és tárcája „fantasztikus munkát végzett”, Magyarország ugyanis előkelő helyen van a kínai exportengedélyeket tekintve.
„Nekünk, magyaroknak az a legfontosabb, hogy ne csak Nyugatra, hanem Keletre is el tudjuk adni az áruinkat. Mi akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van a magyar mezőgazdasági termékekre” – emelte ki.
A Magyarországon lévő nagy kínai „zászlóshajókra” példaként említette a Bank of China regionális központját, a Huawei áruelosztó központját és Kína regionális turisztikai hivatalát.
Soros van a háttérben
A kormányfő azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – „az összes többi lényegtelen” -, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá.
Az EP úgy döntött, egy „Soros-jelentést” készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely „szégyenteljes kudarcot vallott” – mondta.
A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen – fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert „tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Valójában arról a szír emberről van szó, aki „át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket” – mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a „Soros-féle csapatok” Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza.
Eltorzult az európai politika
Orbán Viktort megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika.
Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki – pártállástól függetlenül – megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie.
„Európa lényege nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma” – fogalmazott.
Részt veszünk a vitarendezésben
A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, „mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem”. A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek.
Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtassuk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit „közösen építettünk ki”.
Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárásban, és „elmegyünk a falig”, ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy „a végrehajtás pontosan mit takar (…), az majd egy következő küzdelem lesz”.
