Bár a betéti ráta már így is nulla, a legtöbb elemző úgy véli, az EKB júniusban további 10 bázisponttal vághatja meg a kamatot. Ez azt jelentené, hogy a központi bank tulajdonképpen megbüntetné a bankokat, akik az EKB-nál parkoltatják a pénzüket ahelyett, hogy kihelyeznék azt.

Játék a töltött fegyverrel

Az EKB az elmúlt 18 hónapban folyamatosan lebegtette a további lépéseket – nyilatkozta a CNBC-nek Mark Wall, a Deutsche Bank közgazdásza. Hozzátette, lassan úgy tűnik, valójában félnek végrehajtani azokat. Mégis úgy viselkednek, mint akik egy töltött fegyvert lobogtatnak, hogy mindenki láthassa, bármikor meghúzhatják a ravaszt.

További lazító intézkedésekre azért lehet szükség, mert az erős euró miatt továbbra is aggasztóan alacsony az eurózónás infláció, valamint az export is gyengélkedik. Az éves infláció némi emelkedéssel 0,7 százalékos volt áprilisban, azonban még nagyon messze van az EKB éppen 2 százalék alatti céljától. Az ezekből adódó kockázati tényezők visszafogták a bankok hitelezési kedvét, ami további nyomásként nehezedik a régióra.

A dán példa

Az elemző hangsúlyozta, hogy a negatív ráta könnyen „önpusztító hatású” lehet. Megjegyezte, hogy miközben nem gyakori, hogy a központi bankok ehhez az eszközhöz folyamodnának, a kevesek közé tartozó Dánia esetében a lépés sikertelen volt.

Miután Dániában életbe lépett a negatív betéti kamat, a bankok úgy reagáltak a felmerülő járulékos költségekre, hogy megemelték a hitelkamatokat, ami tökéletesen szembement a központi bank céljával.

Mindemellett az EKB szándékával ellentétben a negatív kamatláb esetlegesen éppen hogy erősítheti az eurót. Arra ösztönzi ugyanis a befektetőket, hogy a hozamkülönbözetek miatt a periféria országokba költöztessék a tőkéjüket – tette hozzá Wall.

Homályos célok

A Deutsche Bank azonban nincs egyedül az aggodalmaival. Az ANZ közleményben jelezte, hogy kételyeik vannak a negatív betéti ráta érdemeivel kapcsolatban, különösen azért, mert nem teljesen világos, hogy milyen célokat szolgál.

„Amennyiben az a cél, hogy bankok többet hitelezzenek, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás” – közölték. „Ha a cél az, hogy megfékezzék az erősödő eurót, akkor igencsak megkérdőjelezhető, hogy a lépés tartós hatást tudna elérni.”

Az ANZ várakozásai szerint a negatív ráta sokkal inkább elriasztja a külföldi befektetőket az eurózónától. Emellett az időzítés sem tökéletes, mivel a hazai bankok jelenleg arra fókuszálnak, hogy javítsák a tőkemutatóikat. Éppen ezért komoly szükség lenne a külső tőkebeáramlásra, hogy segítse az európai növekedést.

Nem várt következmények

A Credit Agricole is „szkeptikus” az intézkedéssel kapcsolatban, miközben úgy látják, 50 százalék esély van a további kamatvágás júniusi bejelentésére.

A negatív ráták nem várt következményekkel járhatnak, miközben csak kis mértékben lendítik fel a banki hitelezést – derül ki a bank közleményéből.

„Biztosak vagyunk abban, hogy az EKB megtalálja a módját, hogy enyhítse a negatív kamatokból fakadó következményeket, miközben nem minden bank fogja megemelni hitelkamatait” – közölték. „Abban már kevésbé vagyunk biztosak, hogy a negatív ráta valódi stimulusként hat majd a reálgazdaságra. Az indirekt hatásként jelentkező euró gyengülés azonban mindenképpen pozitív következmény lehet.”