Öngól lehet a megtakarítások befagyasztása
A felfüggesztés idején a befektetők nem juthatnának hozzá a pénzükhöz. A Top Finance & Consulting Kft. ügyvezető igazgatója szerint túl messzire mennek a jogalkotók: a tervezet csak az érintettek egy szűk rétegét érinti előnyösen, akárcsak annak idején a végtörlesztés.
– A törvénymódosítás lehetőséget teremtene arra, hogy bizonyos helyzetekben az eszközalapok befagyasztásra kerüljenek. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az intézkedés az eszközalapokra vonatkozik, a befektetési alapokat nem érinti. Ilyenre korábban is volt már példa, emlékezetes lehet sokak számára, amikor 2008-ban befagyasztották az ingatlanalapokat. Akkor a befektetők nem juthattak azonnal a pénzükhöz, kérvényezniük kellett a kifizetést, amit akkor leghamarabb 180 nappal később teljesítettek. Most a törvénymódosítás kapcsán ez a rendkívüli intézkedés akár bevett eljárás is lehet – magyarázta dr. Patkós Róbert.
A Top Finance & Consulting Kft. ügyvezető igazgatója szerint a törvénymódosítás védi ugyan az eszközalapokat, illetve azon ügyfelek vagyonát, akik nem akarják kivenni az eszközalapból a pénzüket, de a befektetők közül jóval többen járnának pórul, mint ahányat segítene a rendszer, hiszen egyre többen „menekítik” a pénzüket. – A biztosítók bizonyosan jól járnának, hiszen amennyiben csökken az eszközalap árfolyama, a befektetők nem tudnak fejvesztve menekülni belőle, így tovább csökkentve az eszközalap értékét. Ugyanakkor ha sok befektető egyszerre száll ki az eszközalapból, akkor elkerülhetetlenné válik az áron aluli eladása, esetleg be is dőlhet az eszközalap, ami sem a befektetőknek, sem a pedig a biztosítóknak nem kifizetődő. A biztosítónak maradna 180 napja arra, hogy pénzzé tegye a veszélybe került eszközalapban lévő fundamentumokat. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben sokan menekítenék a pénzüket a unit-linked típusú szerződéseikből, ugyanis a napi megélhetésért kell küzdeniük. Számukra az, hogy fél évig nem juthatnának a pénzükhöz, akár végzetes is lehetne – hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint sokkal fontosabb lenne a meggondolatlan törvénymódosítások helyett az emberek alapos és korrekt tájékoztatása a pénzügyi lehetőségeikkel kapcsolatban. Alapvető feladat lenne felhívni a figyelmet az eszközalap és a befektetési alap közti különbségre – véli.
A pénzügyi szakember szerint még a unit-linked biztosításokba befektetők közül is sokan vannak, akik nem értik annak működését. Nincsenek például tisztában azzal a ténnyel, hogy az ügyfelek által befizetett összegek nem a biztosítási szolgáltatások finanszírozására fordítódnak, hanem befektetésbe kerülnek, amelyek elsősorban eszközalapok és befektetési alapok formájában jelennek meg. Fontos lehet, hogy az ügyfelek ezen unit linked termékek kiválasztásakor különbséget tudjanak tenni aszerint is, hogy a biztosítás mögött eszközalapok vannak, vagy befektetési alapok. – Vegyünk egy példát: egy ügyfél, egy adott évben 300 ezer forintot fizet be évente a 10, de akár 20 éves futamidejű unit-linked biztosításába. Ennek az összegnek csak egy minimális része lesz kezelési költség, illetve haláleseti baleseti biztosításra elszámolt összeg, a befizetés jelentős része eszközalapba vagy befektetési alapba kerül – vázolta fel a befektetési életbiztosítás működési elvét dr. Patkós Róbert. A szakember szerint jó, ha tisztában vannak az ügyfelek azzal a ténnyel, hogy a befektetési alap az egy önálló jogi személy, tehát ha az alapkezelő tönkremegy, nem szenved kárt, míg az eszközalapokban elhelyezett ügyfélvagyon a biztosítók vagyonának egy részét képezik, így ha a biztosító becsődöl, az eszközalapban elhelyezett ügyfélvagyon is elveszhet, illetve ha az eszközalap csődöl be a fent vázoltak miatt, akkor az veszélybe sodorhatja a biztosítót is, így elindulhat egy „dominó effektus”.
Véleménye szerint a hosszútávú megtakarításokat jelentő befektetések esetében fontos, hogy eszközalapok helyett befektetési alapokat válasszunk, illetve ezen kívül szükséges – a folyamatosan változó piaci helyzetnek megfelelően – a befektetések rendszeres időközönként történő felülvizsgálata, a portfólió átrendezése, tehát a befektetési alapokban levő vagyon átrendezése. A unit-linked biztosításoknál ez a lehetőség adott, ugyanúgy, mint az is, hogy olyan biztosítót válasszunk, ahol befektetési alapok vannak a biztosításban, nem pedig eszközalapok. Fontos azonban, hogy ez ne „ad hoc” módon történjen, hanem szakmailag megalapozott módon, a kockázatokat és a várható eredményeket figyelembe véve. – A Top Finance ügyfeleinek évek óta folyamatos a nyeresége, tehát 2007 óta rendszeresen hozamuk keletkezett, miközben maguk dönthetnek arról, hogy a konzervatív befektetési stratégiát választják és a tőke nagy fokú védelmére törekednek vagy a dinamikus befektetési stratégiát követve jóval magasabb kockázatot vállalnak, de az elért hozam is jóval magasabb lehet – árulta el.