Hajlamosak vagyunk a tőkepiacot valamiféle vegytiszta pénzgyárként kezelni, s elfeledkezünk arról, hogy időnként mennyire áthatja ezt a területet is a politika. Gondolhatunk akár a globális válságkezelésre is, hiszen a pénzcsapot sokszor politikai megfontolások alapján kezelik, időről, időre likviditást eresztve a kiszáradt piacokra. De az sem okoz különösebb meghökkenést, hogy ha valaki az olajszektorba fekteti a megtakarításait, akkor a latin-amerikai gerillákról szóló hírek éppoly fontosak számára, mint a közel-keleti iszlám mozgalmak fejlődése.

A bankbetétjeiken ülő „kisbefektetők” azonban jellemzően azért választják ezt az egyszerű instrumentumot, mert mentesülni akarnak, mind a tőkepiaci hullámzástól, mind a politikai izgalmaktól. Nos, nálunk most az a paradox helyzet állt elő, hogy a máskor szinte „érdektelen” bankbetét szinte már a „kockázatosabb” befektetések közé sorolható. Az még hagyján, hogy az elmúlt hónapok kamatcsökkentési periódusa leolvasztotta a forint hagyományos carry előnyét, de a kamatadó és a pénzügyi tranzakciós illeték még ebből az egyre zsugorodó tortából is mind nagyobb szeleteket vág ki. Igaz, ez legalább valamilyen szinten kiszámítható veszteséget jelent.

Új színt hoz azonban a hazai bankrendszert érintő kockázatok sorában a kormányzat törekvése, hogy a devizahitelesek árfolyamveszteségeit mérsékelje vagy kiegyenlítse. Ezt a cechet valakinek ki kell fizetnie. Nagy választék nincs, amennyiben az adófizetők és/vagy a bankok lehetnek a hunyók. A forgalomban lévő forgatókönyvek alapján akár több százmilliárd forintot is bukhatnak a hazai bankok – jó esetben összesen, rossz esetben fejenként. Nem nehéz kitalálni, hogy a bankrendszer veszteségei végső soron az ügyfeleknél landolnak. Érdemes hát időben körülnézni a tőkepiacon, hogy a végén ne kelljen kapkodni.

A bankbetéteknél megszokott szolid biztonságot például a tőkevédett befektetési alapok nyújthatják. Ilyen például az AEGON Ózon Éves Tőkevédett Befektetési Alap, amely a magyar állampapírokhoz hasonlóan biztonságos. Oly módon, hogy az egy jegyre jutó nettó eszközérték a tárgyév első forgalmazási napján nem lehet kisebb, mint a tárgyévet megelőző év első forgalmazási napján. Az alap opciókat vásárolhat, az opciók mögöttes eszköze gyakorlatilag bármilyen pénz- és tőkepiaci termék lehet, így például részvény, index, deviza, árupiaci termék. És a hozamcél az RMAX Index magyar diszkontkincstárjegy-index felülteljesítése, évente 3-5 százalékponttal.

Kapcsolódó anyagunk:

Változtak a megtakarítási szokások