Nem lehet bizton megállapítani a közkézhányadot

A tőzsde honlapján csütörtökön közzétett tájékoztatás szerint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. az FHB Bank Nyrt. részvényeire tett önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményét a kibocsátó szerdán közzétette.

Mivel a kibocsátó tájékoztatása alapján nem állapítható meg egyértelműen az FHB tőzsdére bevezetett részvénysorozatára vonatkozó új közkézhányad-mérték, ezért a BÉT az FHB súlyozási tényezőjét (WF) a BUX és BUMIX indexekben egyelőre nem módosítja.

Amint az új közkézhányad nagyobb bizonyossággal meghatározható – az ajánlatban megjelölt összehangoltan eljáró személyeken kívüli tulajdonosoknak a jogszabályok értelmében még van idejük bejelenteni a részesedésükben bekövetkezett esetleges jelentős változást -, a BÉT ennek ismeretében dönt majd az indexek módosításáról és az FHB súlyozási tényezőről, amennyiben az indokolt – írták.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Eddig így alakult az FHB részvények sorsa

Az FHB Jelzálogbank 20 092 211 darab „A” sorozatú törzsrészvényére érkezett elfogadó nyilatkozat a Takarékbank kötelező nyilvános vételi ajánlatára a július 31-i határidőig – derül ki az ajánlattevő Takarékbank és a lebonyolító MKB Bank bejelentéséből, amelyet az FHB tett közzé szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A „B” sorozatú elsőbbségi részvényekre és a „C” sorozatú törzsrészvényekre nem érkezett elfogadó nyilatkozat.

Hétfőn már fizetnek

Az átruházási szerődés az ajánlat zárónapján, július 31-én jött létre. A Takarékbank az alaptőkéből való részesedés alapján 37,74 százalékos közvetlen befolyással rendelkezett a július 31-i zárónapon, a szavazati jogokból való részesedése pedig 37,83 százalék, amelyek tartalmazzák az ajánlat kezdőnapján meglévő részesedését is.

Az ajánlatban megjelölt, összehangoltan eljáró személyek – ide nem értve az ajánlattevőt – részesedése nem változott. Az összehangoltan eljáró személyek – ideértve az ajánlattevőt – az alaptőkéből való részesedés alapján 86,76 százalékos, a szavazati jogok alapján pedig 86,96 százalékos közvetlen befolyással rendelkeztek a zárónapon, amely ugyancsak tartalmazza az ajánlat kezdőnapján meglévő részesedéseket is. A részvények ellenértékét augusztus 7-én egyenlítik ki.

Ez volt az ajánlat

Az FHB Jelzálogbank május 29-én jelentette be, hogy a Takarékbank kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be jóváhagyásra a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a társaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő 100 forint névértékű „A” sorozatú törzsrészvényére, 100 forint névértékű „B” sorozatú elsőbbségi részvényére és 1000 forint névértékű „C” sorozatú törzsrészvényére. Az MNB június 20-án hagyta jóvá az ajánlatot.

A Takarékbank az „A” és a „B” sorozatú részvényekre 533 forintot, a „C” sorozatúakra pedig 5330 forintot kínált részvényenként. A vételi ajánlatnál a Takarékbank összehangoltan járt el a jelzálogbank további 22 tulajdonosával. Az FHB Jelzálogbank igazgatósága azt javasolta a társaság részvényeseinek, hogy fogadják el a vételi ajánlatot, amit egyebek mellett azzal támasztott alá, hogy az árazás nem tér el jelentősen a régiós bankpiacon jellemző árszinttől, figyelembe véve azt is, hogy az FHB-csoport legutóbbi teljes üzleti évét negatív eredménnyel zárta.

Mikor indulhat a kiszorítás?

A Takarékbank, az összehangoltan eljáró személyek és az FHB jelzálogbank egyaránt a takarékszövetkezeti integráció tagja, a Takarékbank az integráció központi bankja. Azzal, hogy május 22-én hatályba lépett a Takarékbank és az FHB szövetkezeti hitelintézeti integrációhoz tartozó részvényesei közötti összehangolási megállapodás, a résztvevők a tőkepiaci törvény szerint összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek, ezáltal nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségük keletkezett az FHB Jelzálogbank által kibocsátott, nem az összehangoltan eljáró személyek tulajdonában levő részvényekre.