A NAV 2013-as évkönyve szerint tavaly közel 211 ezer ellenőrzést folytatott le az adóhatóság. A vizsgálatok során feltárt adókülönbözet 514,8 milliárd forint volt, 10%-kal több, mint 2012-ben. A kiszabott szankciók összértéke 390 milliárd forint volt, ami 51%-kal haladja meg az egy évvel korábbit.

Szigorodtak az ellenőrzések – Tisztességes adózók láthatják ennek kárát

Az adóhatósági ellenőrzések szigorodása egész Európában jellemző. A szervezetten elkövetett adócsalások ugyanis az Unió minden tagállamában komoly problémát jelentenek: egyes becslések szerint évente 100-150 milliárd euró értékű kárt okoznak az Európai Unióban.

A visszaélések miatti fokozott ellenőrzéseknek azonban sokszor a tisztességes adózók isszák meg a levét, hiszen a körültekintően eljáró adózóknak is problémát okozhat egy-egy számla eredetének az igazolása, vagy egy adóhatóság által gyanúsnak vélt ügylet esetén az ártatlanságuk bizonyítása.

Érdemes együttműködni, ha nem működik, van jogorvoslat

Az adójogviták kialakulásának kockázatát az adózók sok esetben jelentősen mérsékelhetik, ha a revízió során együttműködnek a hatósággal. „Sok jogvita forrása, hogy az adózók az ellenőrzés során gondatlanságból rossz tájékoztatást adnak a revizoroknak, vagy nem adják át az ügyleteiket alátámasztó dokumentumokat. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy később a peres eljárásban hiába kerül elő egy perdöntő bizonyíték, a bíróság nem veszi azt figyelembe azzal a hivatkozással, hogy az adózókat az ellenőrzési eljárásban együttműködési kötelezettség terheli” – mondta el Dr. Harcos Mihály, a Ryan adószakértője.

Ha az ellenőrzés az adóhatósággal való együttműködés ellenére is olyan eredménnyel jár, amivel az adózók nem értenek egyet, mindenképp érdemes a jogorvoslati lehetőségeikkel élniük, hiszen a NAV legfrissebb statisztikái is azt mutatják, hogy az adózók az eljárás során egyre eredményesebben tudják képviselni érdekeiket. 2013-ban a kifogásolt ügyek közel 40%-ában a NAV maga állapította meg, hogy hibás volt az elsőfokú döntés, és a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmadában született az adózók számára kedvező ítélet. Nem csak a lezárult adójogi perek száma emelkedett tavaly a megelőző évekhez képest, de az adózók számára kedvező eredménnyel záruló esetek aránya is nőtt.

Növekedni fog a bíróság szerepe

„Bár van még hova fejlődni, érzékelhetően javult az adózok tudatossága és egyre többen ismerik fel, hogy az adójogi vitákban a bíróság az első független és objektív jogorvoslati fórum. A trendek alapján arra számítunk, hogy a következő években az adózók nagyobb arányban fordulnak majd ilyen ügyekben a bíróságokhoz. Ez egyrészt a kisebb értékű perek növekedésével jár majd, másrészt növekedni fog a bíróságok szerepe a viták eldöntésében és ezzel együtt az adójogi gyakorlat formálásában is” – mondta el Dr. Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője.

Csak nagy értéknél indulnak perek

A perindításra ezek ellenére még mindig sok esetben nem kerül sor. Míg ez a nagyobb vállalatoknál szinte automatikus az adójogi viták esetén, a közepes, illetve kisebb méretű cégeknél inkább csak akkor fordul elő, ha különösen jelentős értékről van szó. Jellemzően azok sem merítik ki az összes jogorvoslati lehetőséget, akik bíróság elé viszik jogvitájukat: az ügyek többsége sosem jut el a Kúriáig. Jelenleg a legtöbb per az áfával kapcsolatos, de gyakoriak a költségek elszámolhatóságát érintő jogviták is. Várhatóan rohamosan növekedni fog a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos perek száma is, mert ezen a területen még ingoványos a magyar jogalkalmazási gyakorlat.