Ellenzéki politikusok hiányolják a kormány által beígért és a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat: kritizálják például, hogy nincs egyéni nyugdíjszámla, hogy elmaradt az idei nyugdíjkorrekció. Asztalosné Zsupán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára ezzel szemben azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy már van egyéni nyugdíjszámla, illetve hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer 2025-ig fenntartható, ezért nem indokolt a változtatás.
– Az egyéni nyugdíjszámla valójában egy metafora. A laikus közvélemény ugyanis egyéni számla alatt azt érti, hogy az aktív életpályája során fizetett nyugdíjjárulékot forintban tartják nyilván, az kamatozik, és a nyugdíj megállapítása kizárólag az egyéni számlán összegyűjtött forintösszeg és az aktuális várható átlagos élettartam alapján történik – fogalmazott Németh György nyugdíjszakértő.
– Ami a laikusoknak egyéni számlás nyugdíjrendszer, azt a szakértők járulékkal meghatározottnak nevezik. A nyugdíjbiztosító 1992 óta valóban vezet egy nyilvántartást az úgynevezett egyéni nyugdíjvárományról. Ebben viszont a befizetett nyugdíjjárulék játssza a legkisebb szerepet, a fő adat a járulékfizetés alapjául szolgáló bruttó kereset. Ennek az egyéni számlának nincs egyetlen számmal kifejezhető forintegyenlege, és a nyugdíj megállapításakor a várható élettartam még csak szóba sem kerül. Ezt a nyugdíjrendszert szolgáltatással meghatározottnak nevezik.
Milyen nyugdíjkorrekciónak kellett volna az idén megtörténnie? A közgazdász elmondta: abban a helyzetben, amelybe a kormány belelavírozta magát, a legjobb, amit tehetett, hogy nem nyúlt semmihez. Megígérte és törvénybe foglalta például, hogy nem fogja adóztatni a nyugdíjakat. A lépést azzal magyarázta, hogy az előző szocialista kormány adót akart kivetni a nyugdíjakra 2013-tól, de ezt ők nem teszik meg. Csakhogy az 1997-es törvénytervezet eredetileg arról szólt, hogy a nyugdíjszámítás alapja a nettó kereset helyett a bruttó lesz, ami egyenlő az adózás bevezetésével.
Amikor ez megfogalmazódott, létezett még az adójóváírás intézménye, így a kis- és közepes nyugdíjakból nem fizettek volna adót, a magas nyugdíjakból viszont lecsíptek volna valamennyit. Az Orbán-kormány által bevezetett, mindenkire vonatkozó 16 százalékos adókulcs és az adójóváírás eltörlése azt eredményezné, hogy minden nyugdíjból 16 százalékot kellene adóként befizetni. A felháborodás elkerülése érdekében a kormány inkább hagyott mindent úgy, ahogy volt.
Ez végül is előnyös a jelenlegi nyugdíjasoknak és a közeljövőben nyugdíjba menőknek – legalábbis 2014-ig. A nyugdíjszakértő hozzátette: a nyugdíjasok azzal is jól járnak, hogy a svájci indexálás helyett – ami válsághelyzetben a nyugdíjak reálértékének csökkentését jelentheti – 2009 óta a járandóságuk reálértékének megőrzését törvény garantálja. Ha nőni fog a gazdaság, és emelkednek a bérek, akkor majd rosszabbul járnak a nyugdíjasok, de ilyen helyzet a közeljövőben nem fenyeget. Szóval: most jó lenni nyugdíjasnak.
