Hitelekből finanszírozott növekedés

Számos feltörekvő ország gazdasági növekedését a nagy jegybankok gazdaságösztönzése miatt a világban elérhető nagy és olcsó likviditás fűtötte. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy akár beruházásokon, akár fogyasztáson keresztül történt a gazdasági növekedés bővülése, az nagy részben hitelfelvételből valósult meg. A növekedési dinamika fenntartásához azonban vagy a gazdaság szerkezetének átalakítására vagy további hitelekre lenne szükség, különben növekedésük jelentősen lelassul.

„A gazdasági modellváltás két alaphelyzet szerint lehetséges. Szerencsés esetben a döntéshozók időben felismerik a korrekció szükségességét – ilyen volt például a német Agenda 2010 reformcsomag, amely Európa beteg emberéből Európa gazdasági lokomotívját csinálta, vagy a szlovák Dzurinda-kormány reformjai, amelyek a szlovák növekedési csodát előkészítették. A másik forgatókönyv szerint a döntéshozók addig halogatják a lépést, míg a piac által kényszerhelyzetbe nem kerülnek. Ezt látjuk most éppen Törökországban, de Dél-Afrikában, Thaiföldön és Brazíliában is. Ez mindenképpen nagy áldozatvállalással járó út, de lehet sikeres, amire jó példa volt Írország vagy Lettország modellváltása Európa perifériáján” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Komoly nyomás alatt a feltörekvők

A múlt nyár óta tudjuk, hogy a Fed tapírja, a visszahúzódó likviditás komoly nyomás alá helyezi a feltörekvő piacokat – különösen azokat, amelyek szerkezeti problémákkal küzdenek, – hogy változtassanak gazdaságuk szerkezetén a hosszabb távú versenyképesség érdekében. Gyengül a devizaárfolyam és a helyi jegybankok elkezdték emelni a kamatokat. Ez azt fogja jelenteni, hogy szükségszerűen és súlyosan lassul a gazdaság, akár a recesszió kockázata is felmerül, a hitelfelvétel megáll, a felhalmozott adósság pedig lassan elkezd leépülni.

Ez persze egy kikényszerített alkalmazkodás, méghozzá erőteljes piaci turbulenciával kísérve, ami megnehezíti, és egyúttal látványosabbá teszi a folyamatot. Dél-Afrikában, Törökországban, Brazíliában, Indiában, Indonéziában, Malajziában és legutóbb Törökországban már láttunk kamatemelést, a feltörekvő devizák árfolyamának jelenlegi változása pedig önmagáért beszél.

Magyarország is az örvényben

Hogyan, miért kerül ebbe az örvénybe Magyarország? Habár az említett alkalmazkodási folyamat nálunk már 2008 óta tart – alacsony a növekedés, gyenge a hitelezés, csökken a külső adósság -, az ország legfőbb gyengesége továbbra is a magas külső adósság. A gazdaság finanszírozása tehát nagyon függ a tőkepiaci hangulattól, miközben az alacsony kamat még támadhatóbbá teszi a forintot. Így ha a mostani piaci idegesség tartós marad, és a forint erőteljesen gyengülésbe kezd, a jegybankon is nőni fog a nyomás, hogy kamatemeléshez nyúljon. A jegybank azonban láthatóan távol tartja magát ettől a lehetőségtől, így erre leginkább akkor kerülhetne sor, ha több államkötvény-aukció is sikertelen lenne.

Mit tegyenek jelen helyzetben a befektetők?

„A feltörekvő régió növekedése már tavaly lassulni kezdett, ami idén is folytatódik. Ezt a részvénypiacok nagyrészt már 2013-ban beárazták, hiszen miközben a fejlett tőzsdék száguldottak, a feltörekvők mínuszt produkáltak. Éppen emiatt a feltörekvő részvények akár olcsónak is tűnnek, azonban még ezzel együtt is a fejlett piacokon befektető alapokat javasoljuk” – hangsúlyozta Horváth István.

„A január végén a feltörekvő piacokon tapasztalható stressz megfertőzte ugyan a fejlett tőzsdéket is, azonban továbbra is optimisták vagyunk a részvénypiacokra vonatkozóan, és idén pluszos hozamot várunk a fejlett részvényektől. A kötvényekkel kapcsolatban továbbra sem vagyunk optimisták. A deviza befektetésekben még érdemes gondolkodni, bár 310 Ft/euró árfolyam körül érdemes lehet a profitot realizálni, mivel várakozásunk szerint egy-két hónapos távban visszaerősödik a 300-310-es sávba” – mondta el a befektetési szakember.