Rendkívüli Hírek:

2024 február 22

Mit örököl az élettárs? Sokan nem ismerik a jogaikat

Népszerű, de nem tudják, mivel jár

Soha nem éltek ennyien élettársi kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal 2016 végén készített mikrocenzusa szerint a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százalékát tették ki az élettársak, az ilyen párkapcsolatok száma meghaladta a 483 ezret. Ez 19 százalékkal több a 2011 véginél.

Az élettársi kapcsolat növekvő népszerűségének egyik fő titka, hogy nem kell hozzá papír, mert az létrejön magától a ténytől, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek a felek.

Sokan mégsem tudják, hogy a törvény nem ismeri el az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékű jogintézménynek, még családjogi kapcsolatnak sem, s azzal sincsenek tisztában, hogy az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak – mondta dr. Tóth Ádám.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Nincs közös vagyon

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kiemelte, hogy a házastársakkal szemben az élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, és a vonatkozó vagyonjogi szabályozás is lényegesen eltér a házasságétól – például nem keletkezik úgynevezett élettársi közös vagyon a felek között.

Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, sőt az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lehet, ha az a másik fél tulajdonában állt – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám.

Csak vagyonjogi szerződés jogosít fel

Sokakban él az a tévhit, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak, ez azonban egyáltalán nem igaz.

Ha az élettársak nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy hosszú, akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből) mekkora rész illeti meg az egyik vagy a másik felet, illetve a törvényes örökösöket. 

Végrendelet a megoldás

Ezek a problémák azonban orvosolhatók, ha az élettársak ügyvéd vagy közjegyző előtt még időben egymás javára végrendelkeznek, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak érdemes, illetve sok esetben szükséges is közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat.

Számos esetben lehet szükség ugyanis az együttélést igazoló papírra: a párjuk elhalálozásakor, továbbá bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, illetve önkormányzattól lakbér-könnyítés – igénylése vagy lombik programban való részvétel esetén.

De ahhoz is, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról ők is felvilágosítást kapjanak, ne csak a közeli hozzátartozók. Az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását megkönnyítheti, ha a felek kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY). 

Még mindig kevesen jelentik be

Az ily módon rögzített élettársi kapcsolatok száma még mindig alacsony, igaz, az elmúlt években egyre növekszik. A MOKK adatai szerint az ÉNYNY 2010. januári bevezetésétől 2016 végéig 6367 élettárs nyilatkozott kapcsolata fennállásáról.

A növekvő tendenciát mutatja, hogy míg e nyilatkozatok száma 2014-ben 761 volt, addig 2015-ben már 852, tavaly pedig megközelítette az ezret.

Ugyanakkor nemcsak az élettársi kapcsolat létezéséről lehet nyilatkozni, hanem arról is, ha a felek már nem élnek együtt. Ennek tényét 2010-2016 között 616-an látták jobbnak rögzíttetni.

A tendencia itt is növekvő: 2014-ben 76-an, 2015-ben 78-an, 2016-ban pedig 109-en nyilatkoztak arról, hogy már nem áll fenn köztük az élettársi kapcsolat. Ez utóbbinak akkor lehet jelentősége, ha azt kell igazolni, hogy a felek mikortól nincsenek már együtt, ezzel ugyanis későbbi jogvitákat előzhetnek meg.

Mikor van élettársi jogviszony?

Élettársi jogviszony két olyan személy között áll fenn, akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) élnek, és nem állnak egyenesági rokonságban vagy testvéri (féltestvéri) kapcsolatban egymással.

 Magyarországon 2010. január 1-jétől kérhetjük élettársi kapcsolatunk nyilvántartásba vételét. Erre mind azonos, mind különböző nemű pároknak lehetőségük van. A nyilvántartásba vétel az élettársi kapcsolathoz képest új jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, csak az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását könnyíti meg. 

Az élettársi kapcsolat a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén (az életközösség létesítésével) jön létre. Ha a felek házasságot kötnek vagy életközösségük véget ér, az élettársi kapcsolat megszűnik.

Az élettársak a kapcsolatuk fennállása alatt kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. A megszűnést követően az anyagilag rosszabb helyzetben lévő fél – törvényben meghatározott esetekben – volt élettársától tartásra jogosult.

A nyilvántartás lehetőségei

Az élettársaknak több lehetőségük is van kapcsolatuk alátámasztására. Az egyik megoldás, hogy közjegyzőhöz fordulnak, aki közhitelesen igazolhatja az élettársi kapcsolat fennállását.

Az igazoláshoz a felek közösen tett nyilatkozatára van szükség, amelyben a közjegyző rögzítik, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek, illetve belefoglalhatják az életközösség kezdetének időpontját is.

A másik lehetőség, hogy az élettársi kapcsolatban élő személyek kérelmezik a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER) történő felvételüket.

A fő különbség a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat és élettársi nyilvántartásba történő regisztrálás között az, hogy az ENYER csak a regisztrálás napjától tanúsítja folyamatosan és közhitelesen az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőlegesen nem. A nyilvántartásba történő felvételt az élettársak közösen kérhetik, a kapcsolat megszűnéséről szóló nyilatkozatot azonban bármelyik fél egyedül is megteheti (ebben az esetben mindenképpen tájékoztatják róla a másik érintettet).

Azonos nemű személyek esetében

Bejegyzett élettársi kapcsolatot két nagykorú, azonos nemű személy köthet szabad akaratából úgy, hogy az anyakönyvvezető előtt egybehangzóan kijelentik, hogy érzelmi és gazdasági közösségben, azaz élettársakként szeretnék folytatni az életüket.

Ennek az a feltétele, hogy egyikük sem élhet házasságban, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban, nem lehetnek rokonok, és mindkettőjüknek cselekvőképesnek kell lenniük.

A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai alapvetően megegyeznek a házasság szabályaival. Főbb különbség, hogy kiskorú személy nem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője. Minden más szabály megegyezik a házasságra vonatkozó szabályokkal, azaz közös vagyonuk keletkezik, örökölhetnek egymástól, és közeli hozzátartozónak számítanak.

A bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetni közjegyző előtt akkor lehet, ha a felek mindenben megegyeztek és nem nevelnek közösen gyermeket. Vitás esetekben bírósághoz fordulhatnak az élettársi kapcsolat felbontása ügyében.