A megkérdezettek továbbra is pozitív várakozásokkal tekintenek a nyugdíjas évekre, sokan a pihenésre (46%), és a szabadság érzésére (41%) asszociálnak róla. Azonban az alkalmazottak egyharmada (34%) pesszimista afelől, hogy vajon lesz-e elegendő nyugdíja a megélhetésre, és csupán 19% “nagyon” vagy “módfelett” biztos abban, hogy a kényelmesnek vélt életstílust nyugdíjasként is fenn tudják majd tartani. Ez a bizonyosság különösen alacsony Európában, Franciaországban csupán a megkérdezettek 6%-a, Lengyelországban pedig 4%-a bízik benne.

Javult, de alacsony a felkészültség

Hatból egy megkérdezett (18%) véli úgy, hogy jobb sora lesz a mai nyugdíjasoknál. Különösen Európában és Észak-Amerikában gondolják sokan úgy, hogy a szüleik és a nagyszüleik nyugdíjas évei a jövő generációi számára már nem lesz realitás. A jövőben nagyon másképp fogunk a nyugdíjas évekre tekinteni. A rugalmas nyugdíjba vonulás azt jelenti, hogy a nyugdíj melletti munkavállalás szerepe egyre fontosabb lesz.

Az Aegon Nyugdíj-felkészültségi Index átfogó módon határozza meg a nyugdíjra való felkészülés mértékét. A tavalyi évhez viszonyítva javult ugyan az index, de mégis a maximális 10 pontból még mindig 6 alatt van. Ez arra enged következtetni, hogy a felkészültség általános szintje még mindig alacsony, és az eddiginél sokkal többet kell tenni a felkészülés érdekében.

Korán kell elkezdeni – Elérhető nyugdíjtervezés

Az idei felmérés egyik fő üzenete, hogy óriási szükség van arra, hogy az emberek felkészüljenek a nyugdíjas éveikre. Ennek a legjobb módja az, ha valaki korán kezdi, és rendszeresen félretesz. A „rendszeres megtakarítók” 34%-a magas indexet ért el, míg a „nem megtakarítók” 82%-a alacsonyat. Prioritássá kell tenni, hogy minél többen kezdjenek hosszú távon takarékoskodni, és tegyenek rendszeresen félre a nyugdíjas éveikre egy átfogó nyugdíjtervezési stratégia alapján.

Az Aegon jelentése szerint a megoldás részben az lehet, ha a nyugdíjtervezés mindenki számára elérhetővé válik. A háztartásokra nehezedő anyagi terhek szolgálnak magyarázatul arra, hogy oly sokan miért nem tesznek félre eleget a nyugdíjukra. Az alkalmazottaknak csupán 28%-a állítja magáról, hogy eleget takarít meg a nyugdíjas éveire. A jelen gazdasági realitásának tükrében a kormányok, a munkaadók és a nyugdíjrendszerek osztoznak azon a felelősségen, hogy minél jobban segítsenek az embereknek megtervezni a nyugdíjas éveiket. Ehhez a tervezés folyamatát a lehető legegyszerűbbé kell tenni, és megfelelő adókedvezményeket kell biztosítani a nyugdíjcélú megtakarításokra.

Mit tehet a munkáltató?

A munkáltatóknak kettős szerepük van mindebben. Egyrészt anyagi támogatást kell nyújtaniuk munkáltatói nyugdíj és egyéb munkahelyi megtakarítási módozatok formájában, valamint olyan szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenniük az alkalmazottak számára, mint például az online nyugdíjtervezés vagy a pénzügyi tanácsadás. Az alkalmazottak 63%-a szimpatikusnak tartaná, ha a fizetéséből a munkáltató automatikusan félretenne egy részt a munkáltató nyugdíjalapba.

Nyugdíjkalkulátor

Az Aegon Magyarország egy speciális online nyugdíjkalkulátort készített, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja, hogy körülbelül mekkora nyugellátásra számíthat, és mekkora összeget kell félretennie, hogy a mostani igényeinek megfelelő nyugdíjas éveket biztosíthasson saját maga számára.

A pénzügyi szakma felelőssége is kiemelten fontos, hiszen a megkérdezettek 21%-a azt válaszolta, hogy többet takarékoskodnának, ha a pénzügyi termékek egyszerűbben és könnyebben érthetőek lennének.

Milyen lesz a jövő nyugdíjmodellje?

A felmérés harmadik üzenete az, hogy a nyugdíjazás jövőbeli modellje a rugalmasságra fog épülni. Az Aegon jelentése felhívja a figyelmet az aktív időskorra és a foglalkoztatás kitolódására is.

A mostani alkalmazottak közül sokan eleve arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni fognak valamilyen formában, 29%-uk szerint a nyugdíjazást követően részmunkaidőben szeretnék folytatni a munkájukat mielőtt végleg nyugdíjba vonulnak, míg 17% úgy tervezi, hogy nyugdíjasként is végig folytatják a munkát részmunkaidőben. Az alkalmazottak csupán 32%-a véli úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével abbahagyják az aktív munkát.

Nyilvánvalóan látszik a kutatásból, hogy a munkaadóknak is több támogatást kell biztosítaniuk a rugalmas nyugdíjba vonulás érdekében. Jelenleg a munkáltatóknak csupán 23%-a teszi lehetővé, hogy az alkalmazottak a nyugdíjkorhatár elérését követően részmunkaidőben folytassák a munkát, és csak 12%-uk biztosít átképzést. Az alkalmazottak 52%-a szerint a munkaadójuk nem ad elég információt vagy támogatást, ami segítene a munkavállalóknak átlépni a nyugdíjas évekbe.