A vártnál sokkal alacsonyabb lett az infláció az eurózónában!
Mi vár idén a magyar gazdaságra?
Lendületben az építőipar
2017 első hónapjaiban az építőipar kiugróan gyorsan, több mint 15 százalékkal bővült, a vártnál gyorsabb volt az ipar (7,5 százalék), viszont lassabb a kiskereskedelmi forgalom (3 százalék) bővülése. A külkereskedelemben az import 1,2 százalékponttal gyorsabban bővült az exportnál, a cserearányok 1,2 százalékkal romlottak, s kissé csökkent – de továbbra is magasa – az aktívum.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A vállalati és lakossági hitelállomány az első két hónapban a 2016 végi szinthez képest kissé növekedett, de még így is kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az MNB hitelezési felmérése szerint a kereskedelmi bankok a következő fél évben a kihelyezett hitelmennyiség érdemi növekedésére számítanak – mutat rá az elemzés.
Súlyosbodó munkaerőhiány
A munkanélküliségi ráta 2017 első negyedévében 4,5 százalék volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, viszont minimálisan, de magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A „valódi” munkanélküliség továbbra is 7 százalék körüli.
Az első két hónapban a foglalkoztatottak száma 4, a közmunkások figyelembe vétele nélkül 4,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A statisztika által tükrözött látványos javulásban a külföldi munkavállalás és módszertani változtatások is közre játszanak.
Ugyanakkor a GKI felmérése szerint az ipari és szolgáltató cégek 40 százaléka, az építőipariak csaknem fele szembesül munkaerő-hiánnyal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Választásra növelik a kiadást?
A 2017-re tervezett államháztartási hiány továbbra is a GDP 2,4 százaléka, mivel a költségvetés módosítási javaslata szerint a kiadási és bevételi oldal azonos összeggel emelkedik. Ezen belül kedvező, hogy kissé növekednek a tartalékok.
A GKI azonban valamivel magasabb, 2,5-3 százalék közötti deficitre számít, mivel egy választás előtti évben különösen erőteljes a nyomás a kiadások növelésére, ráadásul a már most bizonytalannak látszó 2018. évi államháztartási deficit csökkentése érdekében a következő évről előrehozott kiadások teljesítése is elképzelhető. E lehetőségre a Költségvetési Tanács is felhívta a kormány figyelmét.
Mi lesz a nyugdíjjal?
A kormányzat által 2017-re prognosztizáltnál (1,6 százalék) várhatóan körülbelül 1 százalékponttal gyorsabb infláció az év végén visszamenőleges nyugdíjemelést tesz szükségessé. A kormány prognózisának valóra válása esetén (3,5 százalék feletti GDP-növekedés és teljesülő, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási egyenleg) emellett „nyugdíjprémium” kifizetésére is sor kerül.
Bár a GKI nem számít e kritériumok teljesülésére; tekintettel arra, hogy a nyugdíjprémium kifizetéséről várható számok alapján kell dönteni, illetve az országgyűlési választások már közel lesznek, némi többletkifizetés valószínű.
A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben – az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében – nem várható érdemi javulás.