Az elmúlt években egyre több magyar döntött úgy, hogy pénzét külföldön vagy devizában tartja, és ez a tendencia 2024-ben is folytatódott. Az MNB legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság pénzügyi megtakarításainak 27%-a már nem forintban hever a hazai bankokban. A külföldi számlák, devizabetétek, értékpapírok és más befektetések előretörése új kihívásokat jelent a pénzügyi szolgáltatóknak, miközben a lakossági vagyon történelmi növekedést mutatott. De mi áll a jelenség mögött, és mit jelent ez a magyar gazdaság számára?

Soha nem látott ütemben nőtt a magyarok vagyona

A 2024-es év kiemelkedő volt a lakossági megtakarítások szempontjából. Az összes pénzügyi eszközállomány 16,1%-kal bővült, és még az inflációval korrigálva is 11%-os növekedést mutatott – ilyen mértékű vagyongyarapodásra közel két évtizede nem volt példa. Bár a magyar gazdaság számos kihívással küzd, a megtakarítások dinamikus növekedése arra utal, hogy a háztartások egyre tudatosabban kezelik pénzügyeiket.

Azonban az MNB „előzetes pénzügyi számlák” statisztikája nemcsak ezt mutatja: az adatok arra is rávilágítanak, hogy a magyarok egyre nagyobb hányada viszi ki a pénzét külföldre vagy tartja devizában.

Devizás és külföldi megtakarítások: Új rekord született

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek 12,3%-a már külföldi számlákon van, ami közel 7000 milliárd forintnyi vagyont jelent. Ez jelentős ugrás a 2019-es 7,2%-os arányhoz képest. A legnépszerűbb külföldi megtakarítási formák közé tartoznak:

• Revolut és egyéb külföldi számlák
• Devizás betétek
• Külföldi részvények és befektetési jegyek
• Privátbanki számlákon kezelt vagyon

Bár a forint tavaly 7%-kal gyengült az euróhoz képest, ami hozzájárult a külföldi megtakarítások átértékelődéséhez, a valódi trendet nem csupán az árfolyammozgások hajtják. A lakosság tudatosan diverzifikálja vagyonát, keresve az alacsonyabb kockázatú, stabilabb devizákat és a versenyképesebb nemzetközi befektetési lehetőségeket.

A magyar pénz külföldre áramlik – mit mondanak a tranzakciós adatok?

Miközben az árfolyamhatások is befolyásolják a statisztikákat, a nettó tranzakciós adatok világosan mutatják, hogy a magyarok aktívan viszik ki a pénzüket külföldre. 2024-ben 729 milliárd forintnyi új megtakarítás áramlott külföldi számlákra vagy keletkezett ott, ami közel azonos a 2023-as adattal.

Összehasonlításképpen: az állampapírok kamathalmozódásával együtt 5812 milliárd forintnyi nettó megtakarítás keletkezett a háztartásoknál, vagyis minden nyolcadik forint külföldön landolt.

Érdekesség, hogy miközben a devizabetétek, részvények és befektetési jegyek iránti kereslet dinamikusan növekedett, a külföldön tartott készpénz (valuta) mennyisége csökkent. Ez arra utal, hogy a magyarok egyre tudatosabban kezelik devizás befektetéseiket, és kevésbé támaszkodnak a tradicionális valutaváltásra.

A devizakonverziós illeték sem állította meg a trendet

2024. október 1-jétől a kormány 0,45%-os devizakonverziós illetéket vezetett be, ami a devizaváltással járó tranzakciók többségére kiterjed. Sokan azt várták, hogy ez visszafogja a külföldi megtakarítások növekedését, de éppen az ellenkezője történt: az év végére tovább nőtt a devizás és külföldi befektetések volumene.

Ez nem feltétlenül racionális pénzügyi magatartás. A forint az utóbbi hetekben erősödött, ami azonnali árfolyamveszteséget jelenthetett azoknak, akik a gyenge árfolyam mellett váltották át pénzüket devizára. Azonban sok megtakarító hosszú távon gondolkodik, és a forint ingadozásaiból fakadó kockázatokat próbálja elkerülni.

A hazai pénzügyi szektor előtt álló kihívások

Miközben a külföldi megtakarítások iránti kereslet folyamatosan növekszik, a belföldi devizabetétek iránti érdeklődés hullámzó. Az MNB adatai szerint a 2020-2022 közötti időszak volt a legaktívabb ebből a szempontból, azóta viszont a külföldi lehetőségek váltak vonzóbbá.

Jelenleg a háztartási betétek 27%-a devizában van, ami enyhe csökkenést mutat a 2023-as csúcsértékhez képest. Ugyanakkor a kötvények és jelzáloglevelek esetében ez az arány 11,5%-ra nőtt, ami az elmúlt kilenc év legmagasabb értéke.

A magyar bankok és pénzügyi szolgáltatók számára ez komoly figyelmeztetés. A hazai megtakarítási termékeknek versenyezniük kell a külföldi lehetőségekkel, különben tovább nőhet a tőkekiáramlás.

Hogyan tovább? A magyar befektetők új korszak előtt állnak

Az MNB az elmúlt évben jelentős adatrevíziót hajtott végre, hogy pontosabb képet kapjunk a külföldi megtakarítások mértékéről. Az új számok is azt mutatják, hogy a magyarok egyre tudatosabbak pénzügyeik terén, és nem félnek nemzetközi szinten is befektetni.

A következő időszakban több kérdés is felmerül:

• Mennyire lesz stabil a forint árfolyama? Ha az ingadozás folytatódik, a devizás megtakarítások iránti kereslet még tovább nőhet.
• Milyen válaszlépéseket tesznek a hazai bankok? A devizás betétek és külföldi befektetési lehetőségek iránti verseny kihívás elé állítja a hazai szolgáltatókat.
• Hogyan hat ez a magyar gazdaságra? Bár a külföldi megtakarítások segíthetnek diverzifikálni a kockázatokat, egyben csökkentik a belföldi megtakarítások volumenét, ami hosszabb távon kihívásokat jelenthet.

A tendencia egyértelmű: a magyar befektetők új korszakba léptek, és már nem kizárólag hazai lehetőségekben gondolkodnak. A kérdés csak az, hogy a pénzügyi szektor és a szabályozók hogyan reagálnak erre a kihívásra.