Újabb veszély fenyegeti a Balatont és a Velencei-tavat. A vörös mocsárrákot több helyszínen is azonosították a kutatók. A faj rendkívüli gyorsasággal terjed, kiszoríthatja az őshonos rákfajokat, károsítja a partfalakat, ráadásul a rákpestis terjesztője is lehet és az ökológiai egyensúly borulása már nem csupán elméleti veszély.

Új inváziós faj veszélyezteti a hazai rákállományt

Fokozódó ökológiai veszélyre figyelmeztetnek a szakértők. A Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében is megjelent a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii), amely világszerte hírhedt inváziós fajként ismert. A Magyar Haltani Társaság legfrissebb jelentése szerint a fajt több helyszínen is azonosították, és máris komoly ökológiai és infrastrukturális károk lehetőségét vetítik előre – figyelmeztet a faj veszélyeiről a Magyar Haltani Társaság.

Honnan jött és miért ennyire veszélyes?

A vörös mocsárrák az Egyesült Államok déli részéről származik, de díszállatként való tartása és az akvarisztikai kereskedelem révén világszerte elterjedt. Kivételes alkalmazkodóképességének köszönhetően könnyedén megtelepszik új környezetekben, ráadásul gyorsan szaporodik és agresszívan terjeszkedik.

Hazánkban elsőként termálvizes és urbanizált élőhelyeken észlelték, de az utóbbi hónapokban már természetközeli területeken, sőt tóparti zsombékosokban is megtalálták a fajt.

Hol azonosították a vörös mocsárrákot?

• Balatonfűzfő és Balatonfüred belterületén – a vízelvezető csatornákban fiatal és kifejlett egyedeket gyűjtöttek be.
• Siófoknál – egy csatorna bekötésénél elpusztult hím és három fiatal példány került elő.
• Velencei-tó és Gárdony térsége – egy termálvízzel terhelt vízáramban, illetve a csatorna torkolatánál több példányt is találtak, köztük 22 elpusztultat.

A rák jelenléte ezeken a helyszíneken azt jelzi, hogy a faj már nem csupán szórványosan bukkan fel, hanem képes stabil állományokat kialakítani a hazai tavak környezetében.

Miért jelent ekkora kockázatot?

A vörös mocsárrák jelenléte több szempontból is veszélyt jelent:

• Ökoszisztéma-károsítás: a hazai őshonos rákfajokat – például a folyami rákot és a kecskerákot – kiszoríthatja.
• Kórokozó-hordozás: a rákpestis terjesztőjeként jelentős veszélyt jelent az őshonos fajokra nézve.
• Infrastruktúra-rombolás: partfalakat, medreket és csatornákat rongálhat meg, aláásva azok stabilitását.

Mi várható a jövőben?

A szakértők szerint a jelenlegi észlelések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Mivel a faj rendkívül szívós, és az emberi tevékenység is segíti terjedését (például haltelepítéseken keresztül), a vörös mocsárrák további szaporodása és elterjedése reális kockázat a Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtő területein is.

A Magyar Haltani Társaság szerint elengedhetetlen a további felmérés, a lakosság tájékoztatása, valamint szigorúbb szabályozás a díszállat-kereskedelem és a halgazdálkodás területén.

Címlapkép forrása: Shutterstock