2025 május 20

Mekkorát eshet még a forint?

Megint a CNBC címlapjára kerültünk! Még pedig ezzel a címmel: Szenvedhet-e akkora esést ez a deviza, mint az argentin peso? És tényleg, valós veszély a forint „elpezósodása”?

argentin_peso_sxcMit is mond a CNBC?

A CNBC arra emlékeztet, hogy az argentin fizetőeszköz idén 23 százalékot zuhant a dollárral szemben. És figyelmeztet, hogy a feltörekvő devizák közül most a forint van leginkább veszélyben. A jegybank ugyanis a gyenge forinttal élénkíti az exportot.

Miközben India és Törökország is kamatot emelt, a magyar jegybankárok nem léptek. Bár a forint nem omlott össze, jelentős a devizaadósság, amit a magánszektorban nem kezel meggyőzően a kormányzat. A CNBC szerint az a legaggasztóbb, hogy a jegybank nem is aggódik.

Ne keverjük a szezont a fazonnal!

Mind a két gazdaság helyzete, mind a két ország gazdaságpolitikai múltja ellentmond a magyar forint és az argentin peso közti párhuzamnak – hangsúlyozta Buró Szilárd, az Equilor üzletfejlesztési vezetője.

Nem szabad elfelejteni, hogy Argentína már 2002-ben átélt egy olyan mély pénzügyi válságot, ami megalapozhatja a félelmeket. Továbbá a dél-amerikai országban az infláció magas szintje is sajátos kontextust teremt. Ezzel szemben nálunk sikerült leszorítani az inflációt, megindult valami szerény növekedés és a munkanélküliség sem extrém magas európai összehasonlításban.

Törököt fogtunk?

A török lírához ugyanakkor némi joggal hasonlíthatjuk a magyar forintot, amennyiben találhatunk néhány összecsengő motívumot – folytatta Buró Szilárd. A török jegybank is elindult a kamatcsökkentés útján és az alacsony kamat ott is politikailag támogatott cél volt. Emiatt a líra támadási felületet kapott, s a piac ki is kényszerítette a kamatemelést. Annak ellenére is, hogy az ankarai jegybankárok sokáig ellenálltak. Ennek tudható, hogy az elmúlt másfél évben körülbelül 30 százalékos leértékelődést szenvedett el a török líra a dollárral szemben.

török_lira_piaxabayÉszre kell venni, hogy nálunk is adott a csökkenő kamatpálya, s vannak olyan hangok, hogy talán túlzás egy feltörekvő, bóvli kategóriás piac tőkevonzó képességét a 3 százalék alatti alapkamattal gyengíteni.

Az utolsó „békehét”

Érdemes összevetni, hogy mekkora leértékelődést szenvedett el a török líra és a magyar forint az utolsó „békehét” óta. Jól emlékezhetünk még, hogy 2008. szeptember 15-én jelentették be a Lehman Brothers befektetési bankház csődjét, ami a máig tartó pénzügyi válság „első ágyúlövésének” tekinthető.

Nos, 2008 szeptemberéhez viszonyítva a pár nappal ezelőtti török kamatemelésig a líra 80 százalékos leértékelődést szenvedett el a dollárral szemben, míg a forint 23 százalékot veszített az euró ellenében.

A kamatemelés nyomán valamelyest javult a líra pozíciója, s immár csak 72 százalékos az ötéves mínusz. Míg a forint elleni támadás nyomán most már 28 százalékos bukóban vagyunk 2008. szeptemberéhez képest.

Oly távol, mégis oly közel

Látszólag messze állunk még a kamatemelési kényszertől. Valójában azonban jóval közelebb. Ne gondoljuk ugyanis, hogy a török és a magyar jegybank ingerküszöbe ugyanott lehet.

forint_pénz árfolyam deviza 130906Törökország jóval nagyobb belső piaccal rendelkezik. Ehhez képest Magyarország devizaadóssága és a euró-övezeti beágyazottsága sokkal hamarabb kikényszerítheti a jegybanki beavatkozást.

A híres Kossuth téri stand up

Emlékezhetünk még, hogy 2008. október 22-én Bajnai Gordon, akkor még fejlesztési és gazdasági miniszterként a Kossuth téren nyilatkozott a CNBC-nek, s megüzente a spekulánsoknak, hogy a jegybankkal összehangoltan gátat emelnek a forintgyengülés útjába. A televíziós interjúval egy időben ülésezett a Monetáris Tanács rendkívüli ülése, s ha nem is példátlan, de ritkán látható mértékben, 300 bázisponttal, 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.

A CNBC nem véletlenül vonult akkor Budapestre, ugyanis az előző évben utcai összecsapások voltak a magyar nemzeti ünnepeken, a tüntetők Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelték. Nos, mindehhez képest 2008-ban szinte eseménytelenül telt az október 23-i megemlékezés. Igaz, a devizapiacon korántsem volt ennyire eseménytelen az ünnep. A Londonból irányított illikvid kereskedés már délelőtt az akkori „minden idők” leggyengébb kurzusát, 286-os árfolyamot hozta.