Az egyik, sokak számára meglepetést okozó deviza az amerikai dollár volt, amely válságos időkben sokszor menedékként szolgál. Ide áramlik, például amerikai kötvényekbe, azok pénze, akik biztonságos kikötőt keresnek. Az ÁrfolyamTudós.hu cikke (https://arfolyamtudos.hu/hirek/a-csodak-eve-utan-ki-nyert-a-devizapiacon-tavaly) szerint tavaly a dollár esése volt a nemzetközi devizapiacok talán legfontosabb folyamata.

Sok sok dollárt nyomtattakEnnek persze megvan a logikus oka, leginkább az, hogy a világban talán a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban nőtt a forgalomban lévő pénz mennyisége, a költségvetési hiány. Eközben a kamatokat, az állampapírok hozamszintjét is mélyre nyomta le a jegybank szerepét betöltő Fed és a piac. Így nem csoda, hogy tavaly több mint hét százalékkal csökkent az úgynevezett dollárindex (DXY). Ez a dollár értékét egy devizakosárhoz képest ábrázolja.Erősödő euró

Az euró tavaly alapvetően erősödő pályán mozgott, az euróindex (EXY) 11,7 százalékkal emelkedett az év során. Ezért nem meglepő, hogy csak pár devizának sikerült erősödni az euróhoz képest. Számos deviza pedig százalékban kétszámjegyű mértékben értékelődött le a közös európai pénzzel összehasonlítva.

Infláció és nyersanyag-kitettség

A leggyengébb láncszemnek olyan országok devizái bizonyultak, ahol vagy nagyon magas az infláció, vagy nagyon magas a nyersanyag-kitettség. Vagy mindkettő. Ilyen például az argentin peso, amelyből 54 százalékkal többet kellett adni egy euróért az év végén, mint az év elején. Legalábbis abban a kategóriában, amit úgy neveznek, hogy főbb devizapárok. Kérdés persze, hol érdemes ezt a határt meghúzni, az a deviza, amely rohamos elértéktelenedése miatt már nem fér be a körbe. (A venezuelai bolívar például nyilván még jobban leértékelődött volna, ha szabad piacon forog, éves szinten 1900 százalék körüli inflációjával.) Az erősen gyengülő devizák között van a brazil reál, aminek lehet oka az ország erős kitettsége olyan nyersanyagoknak, mint a kőolaj, vagy az annak helyettesítésére is használt etanol (és cukor). Ráadásul az országot a koronavírus is alaposan telibe találta, a leginkább fertőzött területek egyike. A következő helyen a török lírát látjuk, amely nem a nyersanyagok miatt szenved, de szintén magas inflációval, döcögő gazdasággal és számos politikai problémával terhelt.

Alulteljesítő volt a forint

Ami a mi kis forintunkat illeti, a kelet-közép-európai térségben ez volt a leginkább gyengülő valuta, 9,5 százalékkal több forintot kellett év végén adni egy euróért, mint egy évvel korábban. A lengyel zloty csak mintegy hét százalékkal értékelődött le, a cseh korona hárommal, az aktívabban menedzselt román lej pedig kevesebb, mint kettővel.

Nagy kérdés, hogy idén mi vár a forintra. Fennmarad a forint alulteljesítése vagy erősödni tud? A forint jövője nagyban függ a Magyar Nemzeti Bank lépéseitől, a nemzetközi piaci környezettől és a magyar gazdaság állapotától is.