A magyarországi szállásadók számára hamarosan újabb költségek jelenhetnek meg, miután a kormány egy rendelettervezetben rögzítette, hogy a szálláshely-minősítés fizetőssé válik. Ez azt jelenti, hogy a szállásadóknak háromévente kötelező lesz a minősítés, amelynek díja a szálláshely típusától és méretétől függően 60 000 és 450 000 forint között alakul.

Bár a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint a változtatás célja az átláthatóság növelése, több piaci szereplő és érdekképviseleti szervezet aránytalanul nagy terhet ró a kisebb szálláshelyekre. De milyen hatása lehet a döntésnek a magyar szálláspiacon? Érdemes lehet-e folytatni az Airbnb-zést, vagy egyéb magánszállás kiadását? Az alábbiakban ezt a kérdést járjuk körbe.

Hogyan működik a szálláshely-minősítés?

A szálláshelyek minősítéséről már 2021-ben döntött a kormány, amely előírja, hogy a vendégértékelések helyett egy kötelező és előre meghatározott szempontrendszer alapján kell elvégezni a szálláshelyek minősítését. Ez a szabályozás 2022 és 2023 folyamán lépett életbe a különböző szállástípusok esetében.

Korábban ezt ingyenesen lehetett megtenni, azonban a jövőben minden szállásadó számára fizetőssé válik a minősítés. A kötelező felülvizsgálatot háromévente meg kell ismételni.

Mennyibe kerül majd a minősítés?

A költségek jelentősen eltérnek attól függően, hogy milyen típusú és méretű szálláshelyről van szó.

1. Magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek (pl. Airbnb-s lakások)

• 1-8 szoba: 60 000 Ft
• 9-25 szoba: 110 000 Ft

2. Szállodák

• 11-50 szoba: 150 000 Ft
• 51-150 szoba: 300 000 Ft
• 150 szoba felett: 450 000 Ft

3. Panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek

• Egységesen: 150 000 Ft

4. Megismételt helyszíni ellenőrzés díja

• Magánszálláshely és egyéb szálláshelyek: 60 000 Ft
• Minden más szálláshelytípus: 100 000 Ft

Fontos megjegyezni, hogy a megismételt ellenőrzés akkor válik szükségessé, ha a szállásadó nem felel meg a minősítési követelményeknek, vagy hiányosságokat állapítanak meg.

Mit gondolnak a szállásadók és a szakmai szervezetek?

A szakmai szervezetek szerint a kisebb szálláshelyek jelentős versenyhátrányba kerülhetnek az új díjak miatt.

1. A magánszálláshelyek tartják el a rendszert?

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) szerint a rendszert elsősorban a magánszálláshelyek fogják anyagilag fenntartani, noha a turizmus bevételeinek jelentős része a szállodákból származik.

A FATOSZ adatai szerint:

• A magán- és egyéb szálláshelyek hozzájárulása a működéshez 3 évente 2,021 milliárd forint (a teljes összeg 78%-a).
• Minden más szálláshelytípus hozzájárulása mindössze 601 millió forint (22%), ami aránytalanul nagy terhet ró a kisebb szereplőkre.

2. A kisebb szálláshelyeknek a legrosszabb

Wakszmann Csaba, a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületének (FMKE) alelnöke szerint a díjak kiszámítása aránytalan és megalapozatlan. Például:

• Egy 9 szobás szálláshelynek 110 000 forintot kell fizetnie, míg
• Egy 150 szobás szálloda szobánként csupán 3000 forintot fizet.

Ez azt mutatja, hogy a kis szálláshelyeknek sokkal nagyobb terhet jelent a díj kifizetése.

Lehetnek előnyei is a díjnak?

Schumicky Balázs, a Magyar Apartmaniadók Egyesületének (MAKE) elnöke szerint lehet pozitív oldala is a díj bevezetésének.

Azok a szállásadók, akik határidőre elvégezték az önminősítést, az első auditot díjmentesen kapják meg, így nekik nem keletkezik újabb költségük.

Másrészt a díj arra ösztönözheti a szállásadókat, hogy az auditot már az első alkalommal sikeresen teljesítsék, mert ha nem felelnek meg, akkor újabb 60 000–100 000 forintos ellenőrzési díjat kell fizetniük.

Milyen hatása lehet a turizmusra?

A szakértők szerint a kisebb szereplők kiszorulhatnak a piacról, különösen azok, akik:

• Szezonálisan működnek (pl. nyaralók, vidéki vendégházak).
• Alacsony árkategóriában dolgoznak (pl. hátizsákos turisták számára kialakított szállások).

Ha ezek a szereplők kénytelenek lesznek emelni áraikat, az a vendégek elvándorlását eredményezheti, és a turizmus a magasabb fizetőképes keresletű szálláshelyek felé tolódhat el.

Emellett többen arra figyelmeztetnek, hogy megnövekedhet a feketepiacon működő szálláshelyek száma, hiszen nem minden tulajdonos fogja tudni vállalni a többletköltséget.

Összegzés – Megéri még szállást kiadni?

A szálláshely-minősítés fizetőssé válása jelentős anyagi terhet ró a kisebb szálláshelyekre, különösen az Airbnb-s lakásokat és magánszállásokat üzemeltetőkre.

Bár a díj egy hároméves időszakra vonatkozik, a kisebb szereplők versenyhátrányba kerülhetnek a nagyobb szállodákkal szemben, és további árnövekedést hozhat a piacon.

A döntés véglegesítéséig a társadalmi vita még folyamatban van, így nem kizárt, hogy a rendelet egyes részei még módosulnak.