Decemberben 1,2%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest, miközben éves szinten mindössze 0,1%-os növekedést mutatott. Ez a gyenge adat jelentősen elmaradt a 2024-es év egészére vetített 2,6%-os növekedéstől, és az ötödik legrosszabb eredmény lett Európában.

A kormány a visszaesést több tényezővel is magyarázta, de ezek közül egyet sem támasztanak alá egyértelmű adatok. Az előrehozott karácsonyi vásárlás és a kiutazó turizmus szerepe is kérdéses, ezért érdemes alaposan megvizsgálni, hogy mi állhat a háttérben.

Miért csökkent ennyire a kiskereskedelmi forgalom?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az alábbi okokat emelte ki a csökkenés mögött:

• Novemberre előrehozott karácsonyi vásárlások
• Növekvő külföldi vásárlások (kiutazó turizmus)

Ezek az érvek azonban nem állják meg teljesen a helyüket, és az alábbiak miatt komoly kétségek merülnek fel velük kapcsolatban.

1. Valóban előrehozták a vásárlásokat novemberre?

Ha a magyar vásárlók tömegesen döntöttek volna úgy, hogy novemberben veszik meg karácsonyi ajándékaikat, az adatokban ennek tükröződnie kellene. A kiskereskedelmi adatok viszont ezt nem igazolják egyértelműen.

• A nem élelmiszertermékek forgalma novemberben 0,5%-kal nőtt, majd decemberben 1,3%-kal csökkent. Ez nem támasztja alá az előrehozott vásárlások elméletét.
• A novemberi növekedés kisebb volt, mint a decemberi csökkenés, vagyis nem történt egyértelmű eltolódás.
• Az egyes üzlettípusokban végzett szerkezeti vizsgálatok sem mutatják ki az előrehozott vásárlás mintázatát.

Mely üzletekben lett volna várható eltolódás?

🔹 Ruházati boltok: minimális eltolódás volt november irányába, de nem jelentős.
🔹 Könyv- és számítástechnikai üzletek: mindkét hónap gyenge volt, nem volt előrehozott kereslet.
🔹 Bútor és műszaki cikkek: erős november, de december sem esett vissza látványosan.
🔹 Online vásárlások: novemberben még csökkent is októberhez képest, ellentmondva az előrehozott vásárlás elméletének.

Ha valóban tömeges novemberi vásárlás történt volna, akkor a kiskereskedelemben ennek egyértelmű nyomot kellett volna hagynia. Az adatok azonban nem ezt mutatják – vagyis a gyenge decemberi számokat nem magyarázza az előrehozott karácsonyi bevásárlás.

2. Külföldre menekült a magyar vásárlóerő?

A másik magyarázat szerint egyre többen vásárolnak külföldön, és ez mérsékelte a hazai kiskereskedelmi forgalmat.

Ez a trend létező jelenség, de nem lehet döntő tényező.
A kiutazások statisztikái még nem állnak rendelkezésre, így egyelőre nem igazolható, hogy a decemberi csökkenés mögött valóban az állna, hogy tömegesen jártak külföldre vásárolni a magyarok.
Korábban is vizsgálták, és az országos forgalomhoz képest ennek a hatása elenyésző volt.

A külföldi vásárlások valamelyest befolyásolhatják a kiskereskedelmi adatokat, de önmagában nem magyarázhatják a decemberi zuhanást.

3. Hogyan teljesített Magyarország Európához képest?

– Az 1,2%-os havi visszaesés az 5. legrosszabb eredmény Európában.
– Éves alapon is gyengén szerepeltünk, a magyar piac a 4. legrosszabb növekedést mutatta.
– Eközben az Európai Unió összességében mérsékelt növekedést mutatott, vagyis nemzetközi összehasonlításban Magyarország kiskereskedelme lemaradt.

A magyar kiskereskedelem nemzetközi szinten is gyenge volt, ami arra utal, hogy a gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom problémái mélyebbek lehetnek.

4. Infláció és fogyasztói bizalom: a valódi ok?

A vásárlók valószínűleg nem azért vettek kevesebbet, mert előrehozták volna a vásárlásokat, hanem mert egyszerűen kevesebbet költöttek.

Főbb gazdasági tényezők:
– Az infláció decemberben 4,7%-ra nőtt, az élelmiszerek ára 5,4%-kal emelkedett.
– A magas árak miatt sok család visszafoghatta a karácsonyi kiadásokat.
– A fogyasztói bizalom továbbra is alacsony, az emberek óvatosabban költik el a pénzüket.

Az adatok inkább arra utalnak, hogy a magyar háztartások egyszerűen kevesebbet költöttek az ünnepi időszakban, nem pedig arra, hogy előrehozták volna a vásárlásaikat.

Miért esett vissza a decemberi kiskereskedelem?

Nem látszik egyértelműen, hogy tömeges novemberi előrehozott vásárlás történt volna.
A külföldi vásárlások hatása nem jelentős nemzetgazdasági szinten.
A magyar kiskereskedelem európai összehasonlításban is gyenge teljesítményt nyújtott.
Az infláció növekedése és a gyenge fogyasztói bizalom inkább visszafogott vásárlásokat eredményezett.

Konklúzió: A kiskereskedelmi forgalom csökkenése elsősorban a lakosság óvatosabb költekezésével és a gazdasági helyzettel magyarázható, nem pedig a kormány által említett tényezőkkel