Meddig megy el a magyar jegybank?
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az MNB jövőbeli döntését jelentős mértékben befolyásolhatja az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed júinus 15-i kamatdöntő ülése, valamint a magyar jegybank júniusi kamat meghatározó ülésen tárgyalt, negyedéves inflációs jelentés. Úgy vélte: az MNB júniusi döntése alapján a jelenlegihez közeli szinteken érhet véget ez a kamatcsökkentési ciklus.
Mi jön a kötvénypiacon?
A Fitch május 20-i, piaczárás után érkező felminősítése marginális elmozdulást váltott ki a hazai állampapír piacon. A rövid és hosszú lejáratú államkötvények hozamszintjei egyaránt kismértékben csökkentek, összehasonlítva pedig a hosszú oldali, 10 éves állampapírok hozamai mutattak nagyobb, közel 10-15 bázispontos mérséklődést.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Amennyiben június 21-én az MNB nem változtat az irányadó, három hónapos jegybanki betét kamatszintjén, úgy az állampapírok hozamcsökkenése átmenetileg lassulhat. Mindeközben a magyar állampapír tulajdonosok közül a külföldiek részaránya tovább zsugorodott, azok átlagos futamideje nőtt – mutat rá az Equilor elemzője.
Óvatos lépés
Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere több olyan tényezőt felsorolt, amelyek a monetáris enyhítés irányába mutatnak, így például a hazai deviza Fitch felminősítés miatti esetleges erősödése, illetve a lényegesen gyengébb első negyedéves magyar GDP adat. Lehetséges, hogy kamatvágás helyett újabb nem konvencionális eszközök bevezetésével találkozik majd a piac.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A lényegesen gyengébb első negyedéves magyar GDP adat is inkább a további monetáris enyhítés irányába mutat, ugyanakkor a jelentős hazai béremelkedés, a nyersanyag árak visszapattanása, és a hazai inflációs folyamatokban mutatkozó változások óvatosságra inthetik a jegybankot.
A nemzetközi tőkepiacokon a júniusi Brexit szavazás illetve egy esetleges júniusi Fed kamatemelés okozhat feszültséget a piacokon, mely hatására az MNB is tartózkodhat a további vágástól – mutat rá Bebesy.
Jön még vágás
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hasonló szempontokat vázolt, amelyet mérlegelhet a jegybank, azonban szerinte nem kizárt, hogy júniusban még tovább vágja a tanács az irányadó rátát, 0,75 százalékig, amely egyben a ciklus végét is jelentheti.
Megjegyezte, hogy áprilisban az inflációs mutató pozitív tartományba került, 0,2 százalék lett, azonban várakozása szerint a következő hónapokban újra 0 százalék alá süllyedhet. Az infláció gyorsulása szeptembertől várható, az év végére 2 százalék fölé nőhet a mutató éves alapon, éves átlagban pedig elérheti a 0,5 százalékot.
Barczel Vivien arra számít, hogy jövő évben sem fog teljesülni a jegybank 3 százalékos inflációs célja, ami az alacsony alapkamat irányába mutat.
Mégis megáll a jegybank?
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője kommentárjában úgy vélte, huzamosabb ideig maradhat a jelenlegi kamatszint. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön – fogalmazott.
Ezért az elemző arra számít, hogy a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (Bubor) irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint az, hogy a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, illetve a kockázati megítélés javulása mérsékelheti a kockázati felárakat.
Finomhangolás jöhet még
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a jegybank döntését követő közleményben az egyik legfontosabb mondat megváltozott: „az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat” – áll a közleményben.
Az elemző szerint ez arra utal, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak vége. A következő hónapokban 0,9 százalékon maradhat az irányadó ráta, de szükség esetén sor kerülhet az eszköztár finomhangolására és/vagy nem-konvencionális intézkedésekre.