„Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a schengeni szerződésben rögzített szabályokat, az uniós polgárok szabad mozgását, valamint a kereskedelem szabad áramlását meg kell őrizni” – közölte Dimitrisz Avramopulosz.

Tisztelni kell a szabályokat

Azok a kivételes intézkedések, melyeket a tanácskozáson részt vevő országok a múlt év végén, és az idei év elején bevezettek megfelelnek a szabályozásnak, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a „normális” állapot mihamarabb visszaálljon – fogalmazott a biztos.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy mind a 28 tagországnak tisztelnie kell az unió szabályait, részt kell venniük a menekültek elosztásában és meg kell védeniük saját és az unió határait.

Közös megoldás szükséges

A tárgyaláson résztvevő Inger Stoejberg dán bevándorlásügyi miniszter szerint országa nem lehet annak a sok ezer migránsnak végső letelepedési helye, akik jelenleg az országban tartózkodnak. Az elhelyezés ügyében közös megoldáson kell dolgozni.

Morgan Johansson svéd migrációs miniszter megerősítette, hogy a bevezetett intézkedések csak addig maradnak érvényben, ameddig szükségesek és a helyzet nem normalizálódik. Megjegyezte, hogy az ilyen intézkedések csak „gyors megoldások”, közös felelősséggel kell megelőzni a helyzet súlyosbodását.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Elmondta, hogy a határellenőrzés a dán hatóságokkal közösen és gördülékenyen folyik, az utazásra jogosultak és a szabályos menetlevéllel rendelkező áruk zavartalanul átléphetik a dán-svéd határt. Hozzátette, hogy országaik továbbra is jó viszonyban fogják megoldani az esetleges kellemetlenségeket.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tavalyi év első felében érkezett 160 ezer migránson kívül az év utolsó négy hónapjában további ezrek érkeztek Svédországba, köztük 26 ezer kiskorú. A váratlanul sok menekült érkezése nagy terhet ró az országra. Hozzátette, hogy a lakosság számához képest Svédországban tartózkodik jelenleg a legtöbb menekült az uniós országok közül.

A tél sem akadály

Ole Schröder német belügyminisztériumi államtitkár kiemelte, hogy a tél nem állította meg a migránsok áramlását. A bevezetett határellenőrzések súlyos jelei a schengeni szabályozás sérülékenységének, és törékenynek nevezte az unió külső határvédelmét.

Hangsúlyozta, hogy Angela Merkel német kancellár közös európai megoldáson dolgozik, de amennyiben ez nem valósítható meg, a tagállamoknak önállóan kell intézkedéseket hozniuk a válság kezelésére.

Az ellenőrzések miatt ültek össze

A brüsszeli megbeszélést azért hívta össze Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa szerdára, mert Svédország hétfőn megerősítette a Dánia felől érkező közúti és vasúti áruszállítás ellenőrzését azt követően, hogy november 12-én visszaállította határainak ideiglenes ellenőrzését a menekültválságra hivatkozva.

Válaszlépésként Dánia hétfőn azonnal ellenőrzést vezetett be ugyanezzel az indokkal a német határszakaszon, migránsok százait tartóztatva fel ezzel. Németország már szeptember közepén visszaállította határainak ideiglenes ellenőrzését, elsőként az Ausztria felől érkezők regisztrálása érdekében.

Szigorítottak a szlovénok

Szlovénia listát kér a migránsokról Horvátországtól. Sefic újságíróknak elmondta: „Egyes határszakaszok ellenőrzése Schengenen belül ideiglenes megoldás, de amennyiben nem csökken a migránsáradat, Szlovénia kész további intézkedéseket is bevezetni Horvátországgal közös határán”.

Ljubljana azt kéri Horvátországtól, hogy minden előre bejelentett vonattal együtt a rajtuk utazó migránsok adatait is küldjék el a horvát hatóságok a dobovai befogadóállomásnak, ellenkező esetben Szlovénia visszautasítja a szerelvény fogadását.

Az államtitkár arról is beszélt: Szlovénia nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Olaszország az ellenőrzés visszaállítását tervezné a szlovén határon. A Corriere della Sera című milánói napilap kedden arról írt, hogy hetente 300-400, a szlovén hatóságok által nem regisztrált migráns érkezik Szlovéniából Olaszországba, ahol nemzetközi menedékjogot kérnek. Sefic kétségbe vonta a lap információinak hitelességét.

A horvát-szlovén határt csak az új évben 15 414 migráns lépte át. Szlovéniában – legfrissebb ljubljanai adatok szerint – október közepe óta 394 018 illegális bevándorlót regisztráltak.

Egyoldalúnak látják a döntést

Eközben Ranko Ostojic horvát ügyvezető belügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Ljubljana ismét egyoldalú döntést hozott, valószínűleg azért, mert Ausztria ugyanezt kérte Szlovéniától, de Horvátországgal nem egyeztetett róla”. Hozzátette, hogy Horvátország számára ez nem okoz gondot, azonnal tájékoztatták Szerbiát és Macedóniát is a döntésről.

Ostojic arról is beszélt, hogy amíg „Európa alszik, Brüsszel pedig valószínűleg szabadságon van”, a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is naponta 2-3 ezer migráns érkezik.

„Azok, akik eddig nem foglalkoztak a menekültkérdéssel, jobban teszik, ha elkezdenek vele foglalkozni, mert ez nemzetbiztonsági kérdés” – mondta a kormányalakításra készülő horvát jobboldalnak címezve. Hozzáfűzte, eddig egyszer sem lehetett arról hallani, hogy az új kormány miként fog hozzáállni a migránsválsághoz.

A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 572 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.