Az arany 2017 első félév végi unciánkénti 1242,3 dolláros ára közel 8 százalékkal haladta meg az idei január elejeit, ugyanakkor 8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál (1 uncia=31,1035 gramm). Az utóbbi napokban az arany 1280 dolláros unciánkénti áron cserélt gazdát.
A kereslet zuhanását alapvetően az okozta, hogy a tőzsdén jegyzett aranyba fektető alapok – ismertebb angol rövidítésükön etf-ek – az első hat hónapban 2016 első feléhez képest több mint 70 százalékkal kevesebb, összesen 168 tonna sárga nemesfémet vásároltak.
Kinek kell az arany?
Juhász Gergely, a Conclude vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a központi bankok aranyvételi kedve is mérséklődött, tartalékaikat 177 tonnával gyarapították, ami 4 százalékkal kevesebb mint egy éve.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Elsősorban Törökország volt aktív a vásárlásban, amelynek aranykészletei az 1980-as évek óta először emelkedtek, köszönhetően annak, hogy gazdasága növekedési pályára állt. Aranyrudakból és -érmékből is többet vettek a törökök, és India is növelte vásárlásait a 2016 első hat havihoz képest. India 11 százalékkal többet, 532 tonnát vásárolt ebből a két tételből.
India lakosságának köszönhető az is, hogy az ékszerkereslet is erős volt, a szubkontinensnyi állam 33 százalékkal több, 225 tonna sárga nemesfémet igényelt 2017 első felében, az elmúlt év azonos időszakához képest – közölte a vezérigazgató.
Juhász Gergely arról is beszámolt, hogy az elektronikai eszközöket gyártók már az egymást követő harmadik negyedévben több aranyat vásároltak. Különösen a vezeték nélküli és LED technológiákhoz, ugyanakkor az új okostelefonok memória chipjeinek az előállításához is több aranyra volt szükség.
A kitermelés mindössze 3 tonnával volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, a bányatársaságok 791 tonnát hoztak a felszínre.
