Még egy csökkentés, és vége
Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntést és a monetáris tanács közleményét értékelve közölte, hogy még egy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést vár a jövő hónapban, és azzal számol, hogy az így elért 1,50 százalékos alapkamaton véget is ért az enyhítési ciklus.
Hewitt szerint ezt az előrejelzést alátámasztja egyebek mellett az, hogy a forint április közepe óta 4,2 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ami önmagában is a monetáris kondíciók lazításának felel meg. Mindemellett a teljes kosárra számolt infláció is irányt váltott: januárban mínusz 1,4 százalék, áprilisban mínusz 0,3 százalék volt tizenkét havi összevetésben, a maginfláció pedig 1,2 százalékra gyorsult az év eleji 0,7 százalékról. Eközben a magyar gazdaság növekedési üteme is viszonylag robusztus maradt az idei első negyedévben – hangsúlyozta a Barclays vezető londoni közgazdásza.
Jelezni fogja a kamatcsökkentés végét az MNB
Hewitt szerint ha az MNB júliustól valóban leállítja a monetáris enyhítést, azt a következő, júniusi kamatdöntő értekezlet közleményében valószínűleg jelezni fogja a piacnak. Ha viszont ez elmarad, akkor a Barclays elemzője szerint felmerülhet annak a lehetősége, hogy a monetáris tanács az 1,50 százalékos alapkamat elérése után is folytatja a kamatcsökkentéseket.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntést és a monetáris tanács közleményét kommentálva szintén arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi defláció enyhülése és a gazdaság erőteljes növekedése közepette az MNB-nek már nem maradt jelentős enyhítési mozgástere.
Egyre kisebb az esély a csökkentésre
Jackson alapeseti előrejelzése is az, hogy a monetáris tanács még egy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést végrehajt júniusban, és 1,50 százalékos alapkamaton befejezi az enyhítési ciklust. A Capital Economics londoni elemzője kiemelte, hogy a fogyasztói árindex éves összevetésű csökkenési üteme áprilisban a fele volt a márciusi 0,6 százalékos tizenkét havi visszaesésnek. Jackson várakozása szerint ráadásul az éves inflációs ütem már a következő hónapokban visszatér a pozitív tartományba, az év vége felé pedig valószínűleg egyre meredekebb ívben gyorsul, ahogy az olajárak korábbi zuhanásának hatása fokozatosan eltűnik az árindexből.
Mindehhez járul a gazdaság továbbra is erőteljes növekedése, amelynek egyik hajtóereje a fogyasztási kiadások élénkülése. E tényezők együtt várhatóan enyhítik a magyarországi defláció meggyökeresedésének veszélyével kapcsolatos félelmeket. Emellett a forint mostanában tapasztalt gyengülése, valamint a görögországi válsághoz kötődő, egyre mélyülő aggályok is csökkentik az MNB további kamatcsökkentéseinek valószínűségét az 1,50 százalékon várt kamatmélyponton túl – fejtegette a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Vannak merészebb kijelentések
Más nagy londoni házak mindazonáltal jóval agresszívabb előrejelzéseket tartanak érvényben az MNB várható további kamatpályájára. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni elemzőinek jelenlegi várakozása az, hogy a monetáris tanács a harmadik negyedévben is minden egyes kamatdöntő ülésen csökkenti az alapkamatot, és a ház szerint a kérdés csak az, hogy júniusban az MNB átvált-e 0,10 százalékpontos lépésenkénti ütemre az eddigi 0,15 százalékpontról. Az RBS elemzői 1,20-1,30 százalék közötti alapkamaton várják az enyhítési ciklus végét, és véleményük szerint a forint euróárfolyamának nagyon kiugró és tartós gyengülése kellene e kamatkilátás módosulásához.
