Los Angeles-i tűzvész és a mesterséges intelligencia: Valóban felelős a ChatGPT?
A mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT, egyre inkább előtérbe kerül a klímaváltozással kapcsolatos diskurzusokban. Bár a Los Angelesben pusztító tűzvész közvetlenül nem köthető a mesterséges intelligenciához, az AI működése, különösen annak energia- és vízfogyasztása, jelentős környezeti terhelést jelent. Vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolódik mindez a jelenlegi helyzethez.
A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás kapcsolata
A Los Angeles-i tüzek, amelyek közel 180 ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, és több mint 9 ezer épületet pusztítottak el, a klímaváltozás hatásait tükrözik. A megnövekedett hőmérséklet és a szárazság kedvez a tűzesetek kialakulásának és terjedésének. A mesterséges intelligencia, például a ChatGPT, közvetett módon hozzájárulhat ehhez azáltal, hogy növeli a szén-dioxid-kibocsátást és a vízfogyasztást.
Az AI karbonlábnyoma
A mesterséges intelligencia működtetéséhez hatalmas adatközpontokra van szükség, amelyek jelentős energiát igényelnek. Egy 2019-es tanulmány szerint egy mesterséges intelligencia-modell betanítása annyi szén-dioxidot termelhet, mint 300 oda-vissza repülőút New York és San Francisco között. Az OpenAI GPT-4 modelljének betanítása során a Microsoft iowai adatközpontjai 43,5 millió liter vizet használtak szerverhűtésre.
Mennyi vizet fogyaszt a ChatGPT?
A The Washington Post és a Kaliforniai Egyetem kutatása szerint egy 100 szavas email megírása a ChatGPT segítségével körülbelül 519 milliliter vizet igényel. Ha 16 millió ember hetente egyszer használja az AI-t, ez évente több mint 435 millió liter vízfogyasztást jelentene.
Hogyan befolyásolja mindez a környezetet?
Az AI által generált vízigény 2027-re elérheti a 6,6 milliárd köbmétert, ami egy közepes méretű ország fél éves vízfogyasztásának felel meg. Ez különösen problémás lehet olyan régiókban, ahol a vízforrások már most is szűkösek.
A ChatGPT energiafogyasztása: Mennyire szomjas az AI?
Sajjad Moazeni, a Washingtoni Egyetem villamosmérnöki adjunktusa szerint a ChatGPT napi energiafogyasztása körülbelül 1 gigawattóra, ami 33 000 amerikai háztartás napi energiafogyasztásának felel meg. Ez az óriási energiaigény nemcsak az elektromos hálózatra jelent terhet, hanem közvetve hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához is.
Mit mondanak a szakértők?
- Matt Bernstein aktivista: „Nincs szükségünk mesterséges intelligenciára, ami már eleve létezik az emberi agyunkban. A Földre van szükségünk.”
- Martin Adams, Los Angeles-i Vízügyi és Energiaügyi Hivatal korábbi vezérigazgatója: „A vízrendszert nem tervezték ekkora terhelésre, de az adatközpontok vízfogyasztása nem közvetlenül okolható a válságért.”
Milyen megoldások léteznek?
A mesterséges intelligencia környezeti hatásainak csökkentése érdekében a következő intézkedésekre lenne szükség:
- Zöld adatközpontok: Megújuló energiaforrások használata az adatközpontok energiaellátására.
- Hatékonyabb modellek: Az AI modellek optimalizálása, hogy kevesebb energiát és vizet igényeljenek.
- Tudatos felhasználás: Az AI szolgáltatások használatának ésszerű korlátozása.
A ChatGPT és a tűzvész kapcsolata: Valóban okolható az AI?
Bár a ChatGPT nem indította el a Los Angeles-i tüzeket, jól példázza a technológiai fejlődés és a klímaváltozás közötti bonyolult kapcsolatot. Az AI által generált víz- és energiaigény fontos figyelmeztetés arra, hogy a technológiai innovációk környezeti hatásait nem szabad figyelmen kívül hagyni.