A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai a legutóbbi napok közép- és kelet-európai jegybanki kamatcsökkentéseiről összeállított visszatekintő elemzésükben megállapították, hogy a felzárkózó európai térség központi bankjai „kezdenek reagálni” a régió egészében érezhető gazdasági visszaesésre. Ennek jele, hogy ebben a hónapban monetáris enyhítést jelentettek be Csehországban, Magyarországon és Törökországban, és valószínű, hogy a következő hetekben a lengyel jegybank is követi a példát – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

Mindemellett – a globális kockázatvállalási hajlandóság javulását követve – szeptemberben fellendülés volt a magyar befektetési eszközök piacain is, és a piaci feszültség enyhülése tette lehetővé az e héten végrehajtott újabb, egymás után a második 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést, amellyel 6,50 százalékra csökkent a magyar jegybanki alapkamat. A remény az, hogy e monetáris enyhítési ciklus elősegíti a hazai kereslet élénkülését, különös tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom az idén eddig átlagosan 1,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.

A probléma azonban az, hogy a háztartások magas devizaalapú adósságállománya miatt a magyar fogyasztók „viszonylag kevéssé reagálóképesek” a hazai kamatszint változásaira – állapították meg a Capital Economics londoni elemzői. A ház szakértőinek véleménye szerint ráadásul a jelentős külső finanszírozási igény korlátozza az MNB további enyhítési mozgásterét, emellett lassú a haladás az IMF/EU-megállapodás ügyében, és egyre több jel mutat arra, hogy a nyugat-európai anyabankok építik le kitettségeiket magyarországi érdekeltségeikben. Mindezt tetézi, hogy egyre érzékelhetőbb jelek utalnak az MNB monetáris tanácsának külső és belső tagjai közötti megosztottságra, amely abban nyilvánul meg, hogy a külsős tagokat jobban aggasztják a gazdaság növekedési kilátásai, mint a célszint felett járó infláció vagy a külső kockázati környezet.

A Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzői pénteki értékelésükben úgy vélekedtek, hogy e megosztottság önmagában is árthat a befektetői bizalomnak.

Ugyanezt a következtetést több más nagy londoni befektetési és elemzőcég felzárkózó térségi szakértői is levonták a hét elején bejelentett MNB-kamatcsökkentés utáni kommentárjaikban. A keddi enyhítést kommentáló értékelésükben az egyik legnagyobb londoni pénzügyi elemzőcsoport, a 4cast szakértői kiemelték Simor András MNB-elnök sajtótájékoztatójából azt a kijelentést, hogy szűk többség voksolt a kamatcsökkentésre. A ház elemzői ebből arra következtettek, hogy az augusztusihoz hasonlóan ismét 4:3 volt a szavazati arány.

A 4cast közgazdászainak véleménye szerint a monetáris tanácson belüli „súlyosbodó konfliktusra” vall, hogy egymás után másodszor született ilyen minimális többségű kamatcsökkentési döntés. A cég szakértői szerint azonban a monetáris tanácson belüli „mélyülő és egyre ellenségesebb konfliktus” ronthatja Magyarország kockázati mutatóit, és ez a külső kondíciók romlása esetén erőteljesebb árfolyam-reakciókat jelenthet a hosszabb lejáratú állampapírok piacán és a forintpiacon is.

A keddi kamatdöntés utáni értékelésükben a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői is arra a következtetésre jutottak, hogy a monetáris tanácson belüli megosztottság mélyül, és a ház szerint ez „aggasztó fejlemény”.