Londonban és Párizsban egy négyzetméternyi belvárosi lakás akár 7–8 millió forintba is kerül, addig Budapesten ugyanez alig másfél millió forint. A magyar főváros még a drágulás ellenére is megfizethetőbb európai nagyváros maradt az ingatlan piacán. Mutatjuk az európai árakat. Vajon hol éri meg ingatlant venni Európában?

A Budapest ingatlanok még mindig nem a legdrágábbak Európai viszonylatban

Tavaly Magyarországon az egyik legnagyobb mértékben emelkedtek a lakásárak, közel 13 százalékkal. Az Európai Unió többi országának fővárosában az áremelkedés mértéke csak 4,9 százalék volt. De vajon mit jelent ez európai összehasonlításban? Budapest árai még így is mérsékeltek Zürich áraihoz vagy Londonhoz vagy akár Prágához képest – olvasható az Eurostat ingatlan adatainak összehasonlító anyagában.

Kiemelkedő áremelkedés Magyarországon

Az EU statisztikai adatai szerint 2024 negyedik negyedévében az uniós országokban átlagosan 4,9 százalékkal nőttek a lakásárak. Magyarország viszont messze az átlag felett teljesített. Nálunk közel 13 százalékos éves drágulás volt tapasztalható.

Csehország, Szlovákia és Lengyelország 7,9–10,4 százalék közötti növekedést mutattak fel az ingatlanok emelkedése területén. Budapest közel 13 százalékos árnövekedése magasabb a környező országokhoz képest.

Belváros kontra külváros nem mindenhol ugyanazt jelenti

Minden európai városban a belvárosi ingatlanok a legdrágábbak, ám a statisztikák értelmezését nehezíti, hogy nem egységes, mit tekintünk „belvárosnak”. Például Prágában a szűk történelmi központot értik a konkrét belvárosnak. Budapesten nagyobb területet érint ez a fogalom. De Londonban is a belváros fogalma mást jelent, ráadásul a lakóövezetek máshol vannak a brit városban. Párizsban pedig a belváros mint kategória nem létezik. A Periferique-en belüli területre használják inkább a franciák, a különböző kerületek, mind más értelemben vett „belvárosnak” számítanak.

Négyzetméterárak összehasonlítása az európai nagyvárosokban

A négyzetméterárak összehasonlításában egyértelműen látható, hogy a legdrágább négyzetméterárral rendelkező top három városokra jóval magasabb árak jellemzőek. Ezt egy nagyobb ugrással követi a középmezőny, majd a harmadik csoportban már több különböző régió városainak halmaza látható.

• Zürich belvárosa: átlagosan 9 millió Ft/m²
• London belvárosa: 7–8 millió Ft/m²
• Párizs, München: közelítőleg 5 millió Ft/m²
• Prága belvárosa: közelítőleg 3 millió Ft/m²
• Budapest belvárosa: átlagosan 1,5 millió Ft/m²
• Varsó árai magasabbak: az elsődleges belváros 1,6 millió Ft/m²
• Pozsony: 1,8 millió Ft/m²
• Belgrád: Budapesthez hasonló 1,4-1,6 millió Ft/m²
• Athén Budapestnél olcsóbb város. A görög főváros átlag négyzetméterára 1,2-1,4 millió Ft/m²
• Bukarest árai is olcsóbbak. Átlagosan 7-800 ezer Ft/m²
• Kijev (háborús övezet): a belváros átlagosan 700–800 ezer Ft/m², a külváros átlagosan 400–500 ezer Ft/m²

Mennyi havi fizetés kell egy négyzetméterhez?

Érdekes szempont, hogy hány havi nettó jövedelem kell egy négyzetméternyi lakáshoz a városok külvárosi részein:

• Budapesten ez az arány 2,2 havi nettó bér – ezzel a magyar főváros a középmezőnyben van.
• Lisszabon és Athén a lista élén, részben a külföldi vevők miatt.
• Birmingham a sor végén, ahol alacsonyabb a kereslet a külső kerületek iránt.

Budapest helye a térképen

Bár Budapest lakásárai sokat emelkedtek, európai viszonylatban még mindig nem számít kiugróan drágának. Ez többek között a forint gyengülésének és a más nagyvárosokban is megugró lakásdrágulásnak tudható be.

Az árak növekedése így is egyre nagyobb terhet jelent a lakosság számára, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

Címlapkép forrása: Unsplash