2024 április 16

Lesz miből költeni jövőre

Kovács Árpád hangsúlyozta: a Költségvetési Tanács már 2012-re is rendkívüli határozottsággal hívta fel a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és hasonló biztonsági tartalékra van szükség a 2013-as költségvetésben is, amit a kormányzat részben vagy egészben be is épített a beterjesztett költségvetési tervezetbe. A tartalék több százmilliárd forintos nagyságrendű, amelynek köszönhetően még kisebb GDP növekedés mellett is mindenképp „beférünk a maastrichti követelményszint alá” – fűzte hozzá Kovács Árpád a Nyugat-magyarországi Egyetemen rendezett pénzügyi, adózási és számviteli konferenciát megnyitó előadásában.

Hangsúlyozta: tartalékképzése azért is szükség van, mert stabilitás nélkül nincs dinamizálás, ezt a kettőt pedig együtt kell kezelni, egyszerre kell elérni. Ebből következik, hogy az államadósság további csökkentése nem lesz könnyű, az államadóság szabály alkalmazása szempontjából ugyanis új helyzetet teremt, hogy nem gazdasági növekedés lesz ebben az évben hanem visszaesés, ennek értelmében az Országgyűlés változtatta is az erre vonatkozó szabályt – mondta.

Szavai szerint a piac az államkötvények hozamában és a CDS-felárban már beárazta az IMF-megállapodás lehetőségét, ha megszületne a megállapodás az tovább javíthatna a helyzeten, és reálissá tenné, hogy ” 280 forintos euróárfolyammal számoljuk a finanszírozást”.

Kovács Árpád nagyon pozitív változásnak nevezte, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága jelentősen növekedett, szavai szerint Magyarország nettó adósból nettó megtakarítóvá vált és van remény arra, hogy az államháztartás folyó finanszírozásában mutatkozó hiányát részben belső forrásokból lehessen fedezni.

Ugyanakkor még mindig óriási a gazdaság kitettsége a devizában kibocsátott értékpapírok miatt, közismert ugyanis, hogy ezek egy-két nagybefektető – aki egyben hitelminősítő tulajdonos is – portfóliójában vannak, „amelynek összetételén ha változtatni akarnak, elég nagy zavart tudnak okozni”.

A devizakötvény és az IMF által kínált hitel kamata között 3,5 százalékpontos különbség van, így noha a finanszírozás biztosított, a megállapodással mégis jelentős pénzügyi előnyöket lehet szerezni – fűzte hozzá.