A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter pénteken Szegeden.

Lázár János a Botka László (Összefogás Szegedért) polgármesterrel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján azt mondta, az üzem építése, amely Magyarország legnagyobb autógyára lesz, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben halad. A politikus leszögezte, az 1200-1500 milliárd forintos beruházással megépülő gyár érdemben hozzá fog járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez, és az egész térség számára lehetőséget biztosít. A gyárban 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek az üzem autópálya- és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást – közölte a miniszter. Lázár János elmondta, közvetlen négysávos kapcsolat épül az M43-as autópálya és az üzem között. Négysávossá alakítják az 5-ös főút a város és az autópálya-csomópont közötti részét. A kiviteli tervek elkészültek, a közbeszerzés is lezajlott, az 5,5 milliárd forintos fejlesztés kivitelezője várhatóan a Colas Magyarország Zrt. lesz. Emellett meghosszabbítják és kétszer kétsávosra bővítik 502-es számú főutat, e fejlesztés tervezése jövő év elején zárul le. Lázár János kifejtette, a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy még annál is több új járművet fognak előállítani. Ezek szállítása – az uniós előírások miatt – vasúton zajlik majd. Szegeden ehhez első lépésként a M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán vagy Kiskundorozsmán vasúti terminál épül. A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza között vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged között pálya rekonstrukciójáról. Ez utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz – közölte a miniszter. A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd. A korszerűsítés eredményeként a személyforgalom is gyorsabbá, a menetrend tarthatóbbá válik Szeged és Budapest között – hangsúlyozta a miniszter. Lázár János kitért arra, csütörtökön a magyar és a szerb kormány megállapodott arról, hogy Röszkén kínai együttműködéssel és hitelből százmilliárd forintos nagyságrendű beruházással a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelője épül meg. Ez a fejlesztés is elengedhetetlen a gyár működéséhez, részben azért, mert a Szegedre munkavállalás céljából ingázó vajdasági magyaroknak száma jelentősen nőni fog – mondta. A Szegedi Vízmű Zrt. elkészítette a BYD-gyár építéséhez szükséges ivóvíz- és szennyvízhálózatot – közölte a miniszter. Leszögezte, a szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést sem érinti hátrányosan az üzem építése. Ahogy a termelése felfut, bővítik az üzem számára rendelkezésre álló ivóvíz- és szennyvízkapacitást. Az autógyárban 10 ezren dolgoznak majd, így átalakul Szeged közlekedése is – mondta a politikus. Úgy fogalmazott, a kormány részéről nyitott arra, hogy a szegedi trolibusz- és villamosbeszerzések utólag belekerüljenek azok közé a beruházások közé, amelyek az EU által a magyar kötöttpályás közlekedés fejlesztésére szánt 1600 milliárd forintos forrásból valósulhatnak meg. A szegedi Belvárosi híd az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídja, amely élettartamának meghosszabbítására 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején meg kell kezdeni – tudatta a miniszter. A déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala – amely módosítására nincs műszaki lehetőség – érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8-10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el – mondta a politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is. Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette, Navracsics Tibor személye és az általa kidolgozott rendszer a biztosíték arra, hogy az iparűzési adó növekményéből származó forrásokat igazságosan osztják el a járások fejlesztésére. Az olyan településeken, mint Szeged vagy Debrecen, ahol jelentős termelőberuházások valósulnak meg, a 2026-ot követő évek iparűzési adója lesz kérdéses, erről külön kell tárgyalni az érintett a városokkal. Lázár János szintén kérdésre válaszolva „nagyon veszélyes dolognak” nevezte Magyar Péter nyilvánosságra került, a saját választóit becsmérlő kijelentéseit. Úgy fogalmazott, a politikus ezektől az emberektől megbecsülést szertetetet kap. Lázár János bizalmi problémának tekinti, hogyha a politikus ezt a megbecsülést nem viszonozza. Aki így beszél, az nem méltó a közbizalomra – szögezte le. A miniszter megerősítette: tudomása szerint Vitézy Dávid többször megkereste a Fideszt 2023-ban, és ennek a „bimbózó együttműködésnek” lett az eredménye a főpolgármester-jelöltsége. Botka László kifejtette, az önkormányzat az elmúlt egy évben a legszorosabb együttműködésben dolgozik a BYD-gyár építésének előkészítésén a kormányzattal. A beruházás ügyében a városban teljes politikai és lakossági konszenzus van. A polgármester által konstruktívnak nevezett megbeszélésen megállapodás született arról, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium egyetlen Szegeden nagyobbrészt uniós vagy hazai forrásból támogatott beruházást sem von magához, ezeket a hasonló projekteket az elmúlt években sikeresen menedzselő önkormányzat valósítja meg, szükség esetén konzorciumi partnerként bevonva a Magyar Közút Zrt.-t.