Valparaíso regionális kormányának pénzügyi támogatásával az Andrés Bello Egyetemhez tartozó Quintay Tengerkutató Központ (CIMARQ) fontos tanulmányt folytat, amelynek célja egy még kevéssé ismert, de a helyi halászati ​​gazdaságok és egyes ökoszisztémák szempontjából nagyon releváns jelenség:  
a fekete-tengeri urchinák nagymértékű túlnépesedése.

Ez fenyegetés, amelyet a tudósok összetettnek és többtényezősnek írnak le. Azért, mivel más helyzetekhez kötik, például az éghajlatváltozáshoz, amely magában foglalja a tenger hőmérsékletének emelkedését, a túlhalászást, a természetes ragadozók (például homárok, tengeri vidrák, tengeri csillagok és tengeri madarak) vadászatát illetve halászatát.

Tengeri sünök nagy sűrűsége

A fő kérdés: mi okozhatja a tengeri sünök nagy sűrűségét Chilében és szerte a világon. A kutatás fő célja elsősorban az hogy összegyűjtse a Valparaíso régióban a tengerfenéken élő tengeri sünökkel kapcsolatos információkat,. És új módszerekkel javítsa a tengeri sünök felmérését víz alatti videó és mesterséges intelligencia felhasználásával”. Ezt mondja Dr. Claudia Navarrete Taito, aki a CIMARQ program csapatát vezeti – számol be a kutatásról a chilei Latercera internetes portál.

„Ezek a felmérések információkat szolgáltatnak a fekete tengeri sünök egyedszámáról és sűrűségéről a vizsgált területeken. Amelyeket az idő múlásával nyomon követnek. Az ehető tengeri sünök (piros) esetében, mint a Juan Fernández szigetcsoport esetében, valószínűleg lehetővé teszik a halászatuk megbecslését a vizsgált területeken”.

A kutató hangsúlyozta, hogy az ehetetlen fekete tengeri sünök különféle felhasználási lehetőségeit is tanulmányozzák.

Érdemes megjegyezni, hogy a program, amelynek igazgatója Dr. Juan Manuel Estrad, Rapa Nuiban és a Quintay-öbölben is folyik, ahol kézműves halászokkal működtek együtt. A szigeten a munkát a Rapa Nui Tengeri Védett Területek Tengerészeti Tanácsa és a Juan Fernández-szigetcsoport is támogatta.

A 2023-tól 2025-ig tartó regionális program előzetes eredményeivel kapcsolatban Navarrete több következtetést is tett. Ezek egyike, hogy a technológia használatának köszönhetően egy teljes körű modellt valós környezetben demonstráltak, amely lehetővé teszi a megvalósítás következő lépéseinek teljesítését.

Víz alatti fotogrammetriai technikák

A program során víz alatti fotogrammetriai technikákat használtak a tengeri környezet magával ragadó háromdimenziós modelljének létrehozásához. Ezek a modellek pedig részletes vizualizációt és felfedezést tesznek lehetővé, megkönnyítve a tengeri sünök számlálását olyan fejlett észlelési módszereken keresztül, mint például a szín- és alakalapú kiválasztás, a számítógépes látás és a gépi tanulás (AI) használata.

A tengeri sünök elhelyezkedésének, számlálásának és sűrűségének mérése víz alatti videofelvételek segítségével történik. Ez a megközelítés kulcsfontosságú a fajok megőrzésében és az éghajlatváltozás tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ​​hatásának felmérésében. „A vizsgált területek értékelése lehetővé teszi számunkra, hogy pontos adatokat szerezzünk a tengeri sünök egyedszámáról és sűrűségéről,  – magyarázta Navarrete.

Teszteket végeztek Quintayban, a Rapa Nui-szigeten és a Juan Fernández-szigetcsoportban, ahol a búvárok víz alatti kamerával rögzítették a videókat. Ezeket a videókat azután speciális szoftverrel és fotogrammetriai algoritmusokkal dolgozták fel.

Fotó: Latercera