Különleges szaporodásra képes faj miatt kutatnak Valparaíso vidékén
Valparaíso regionális kormányának pénzügyi támogatásával az Andrés Bello Egyetemhez tartozó Quintay Tengerkutató Központ (CIMARQ) fontos tanulmányt folytat, amelynek célja egy még kevéssé ismert, de a helyi halászati gazdaságok és egyes ökoszisztémák szempontjából nagyon releváns jelenség:
a fekete-tengeri urchinák nagymértékű túlnépesedése.
Ez fenyegetés, amelyet a tudósok összetettnek és többtényezősnek írnak le. Azért, mivel más helyzetekhez kötik, például az éghajlatváltozáshoz, amely magában foglalja a tenger hőmérsékletének emelkedését, a túlhalászást, a természetes ragadozók (például homárok, tengeri vidrák, tengeri csillagok és tengeri madarak) vadászatát illetve halászatát.
Tengeri sünök nagy sűrűsége
A fő kérdés: mi okozhatja a tengeri sünök nagy sűrűségét Chilében és szerte a világon. A kutatás fő célja elsősorban az hogy összegyűjtse a Valparaíso régióban a tengerfenéken élő tengeri sünökkel kapcsolatos információkat,. És új módszerekkel javítsa a tengeri sünök felmérését víz alatti videó és mesterséges intelligencia felhasználásával”. Ezt mondja Dr. Claudia Navarrete Taito, aki a CIMARQ program csapatát vezeti – számol be a kutatásról a chilei Latercera internetes portál.
„Ezek a felmérések információkat szolgáltatnak a fekete tengeri sünök egyedszámáról és sűrűségéről a vizsgált területeken. Amelyeket az idő múlásával nyomon követnek. Az ehető tengeri sünök (piros) esetében, mint a Juan Fernández szigetcsoport esetében, valószínűleg lehetővé teszik a halászatuk megbecslését a vizsgált területeken”.
A kutató hangsúlyozta, hogy az ehetetlen fekete tengeri sünök különféle felhasználási lehetőségeit is tanulmányozzák.
Érdemes megjegyezni, hogy a program, amelynek igazgatója Dr. Juan Manuel Estrad, Rapa Nuiban és a Quintay-öbölben is folyik, ahol kézműves halászokkal működtek együtt. A szigeten a munkát a Rapa Nui Tengeri Védett Területek Tengerészeti Tanácsa és a Juan Fernández-szigetcsoport is támogatta.

A 2023-tól 2025-ig tartó regionális program előzetes eredményeivel kapcsolatban Navarrete több következtetést is tett. Ezek egyike, hogy a technológia használatának köszönhetően egy teljes körű modellt valós környezetben demonstráltak, amely lehetővé teszi a megvalósítás következő lépéseinek teljesítését.
Víz alatti fotogrammetriai technikák
A program során víz alatti fotogrammetriai technikákat használtak a tengeri környezet magával ragadó háromdimenziós modelljének létrehozásához. Ezek a modellek pedig részletes vizualizációt és felfedezést tesznek lehetővé, megkönnyítve a tengeri sünök számlálását olyan fejlett észlelési módszereken keresztül, mint például a szín- és alakalapú kiválasztás, a számítógépes látás és a gépi tanulás (AI) használata.
A tengeri sünök elhelyezkedésének, számlálásának és sűrűségének mérése víz alatti videofelvételek segítségével történik. Ez a megközelítés kulcsfontosságú a fajok megőrzésében és az éghajlatváltozás tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának felmérésében. „A vizsgált területek értékelése lehetővé teszi számunkra, hogy pontos adatokat szerezzünk a tengeri sünök egyedszámáról és sűrűségéről, – magyarázta Navarrete.
Teszteket végeztek Quintayban, a Rapa Nui-szigeten és a Juan Fernández-szigetcsoportban, ahol a búvárok víz alatti kamerával rögzítették a videókat. Ezeket a videókat azután speciális szoftverrel és fotogrammetriai algoritmusokkal dolgozták fel.
Fotó: Latercera