Az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 0,7%-kal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az I. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 12,3%-kal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 3,2, ezen belül a feldolgozóipar 2,5%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 4,2%-kal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,1%-kal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett a szálláshelyek vendégforgalmának bővülése következtében. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4%-kal nőtt elsősorban bázishatás eredményeként. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke lényegében stagnált. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3%-kal csökkent. A vállalati és a lakossági hitelezésben ez a negyedév sem hozott áttörést, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni. A biztosítási tevékenység hozzáadott értékének visszaesését mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási szerződések számának folytatódó csökkenése okozta. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4%-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5%-kal csökkent. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 0,6%-kal nőtt.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első negyedévében 1,2%-kal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,6%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés és az egyéb szolgáltatások esetén csökkent a volumen, míg az élelmiszerek és a lakásszolgáltatások esetében stagnált. A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a hírközlés és a szabadidő, kultúra esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása jobban csökkent, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,6%-kal, míg a közösségi fogyasztás 2,6%-kal visszaesett. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése – a korábbi negyedévihez hasonló ütemű – 5,6%-os volt. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai – több mint két és félévnyi emelkedés után – jelentősen csökkentek. A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül a bázishatás miatt a járműgyártásban és a gyógyszeriparban jelentősen visszaestek a beruházások. Az ingatlanügyletek ágakban meredek esés, míg a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg. Jelentős növekedés mutatkozott a víz- és hulladékgazdálkodás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén.
A készletek állománya a I. negyedévben folyó áron 3 milliárd forinttal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 1 milliárd forinttal csökkent. A bruttó felhalmozás 2,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 1,5%-kal csökkent.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 562 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Mind az export mind az import újra emelkedést mutatott (1,3% és 0,9%). Az áruforgalom kivitele 1,3%-kal, behozatala 0,8%-kal növekedett. A feldolgozott termékek exportja és importja azonos ütemben növekedett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja és importja nagyobb, míg a gépek és szállítóeszközök kisebb mértékben csökkent. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 1,3%-kal, míg az importja 1,1%-kal növekedett.
A szezonálisan kiigazított adatok[1] szerint 2013 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 27,6, az építőiparé 1,5%-kal növekedett. Az ipar teljesítménye 2,5, míg a szolgáltatásoké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal mérséklődött. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,9%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4%-kal, míg a végső fogyasztás 0,6%-kal kisebb lett. Az export 2,7%-kal, míg az import 3,3%-kal növekedett.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében 0,7%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU tagállamok többségében, többek között Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumenindexe.
