A bankvezető jelezte, hogy a támogatás a bankrendszeren keresztül, illetve, ahol indokolt, közvetlen módon történhet. Suma Chakrabarti úgy fogalmazott: a jelenleg tapasztalt, nehéz gazdasági és politikai környezet a magánszektor és az EBRD együttműködésének fontosságára mutat rá. A bank tevékenységét továbbra is az a hit mozgatja, hogy hozzájárulhat a magánszektor által vezérelt kilábaláshoz – tette hozzá.

A bank elnöke nyitóelőadásában elmondta: vizsgálják, hogy miként lehetne több hosszú távú finanszírozást a térségbe csalni. A bankvezető szerint az elkövetkező időszakban még nagyobb hangsúlyt kap az EBRD tevékenységében támogassa a tagállamokat kulcs fontosságú strukturális reformok végrehajtásában. A gyenge világgazdasági növekedési kilátások közepette a szervezet országra szabottan támogatja majd a reformokat – mondta.

„A demokratikus reform számos országban haladt előre, de másokban leállt” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a korrupció visszaszorítása elengedhetetlen a válság előtti beruházási szintek ismételt eléréséhez.

Az elmúlt évet értékelve Suma Chakrabarti kiemelte, hogy a bank 1 milliárd euró nyereséget termelt, és valamennyi nagy hitelminősítőnél sikerült megőrizni a legkiválóbb, tripla-A adóskockázati besorolást, stabil besorolási kilátással. Az EBRD 1991-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a Hidegháború után támogassa a keleti államokat a piacgazdasággá alakulásban. Miután több kelet-európai állam már csatlakozott az Európai Unióhoz, az EBRD egyre nagyobb tevékenységet folytat a közép-ázsiai és nyugat-balkáni térségben. Az EBRD az elmúlt 10 évben mintegy 15 magyarországi projektet támogatott.

A szervezet januárban jelentette be, hogy vizsgálja annak lehetőségét, hogy 54,2 millió eurós hitelkerettel támogassa a budapesti tömegközlekedésen kialakítandó elektronikus jegyrendszer kiépítését.