Péntek késő délután a koszovói szerbek blokád alá helyezték a Koszovó felé vezető határátkelőket, amelyeket Belgrád hivatalos álláspontja szerint csak „adminisztratív átjáróknak” neveznek. A tiltakozások szervezéséért a koszovói szerbek hagyományőrző egyesületei felelnek, akik a helyi szerb közösség érdekeit védelmezve döntöttek a blokád mellett. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint a blokádot Radomir Raša Rojević, a Kosovska Mitrovica-i körzet polgárait tömörítő egyesület elnöke jelentette be.

Rojević közölte, hogy a blokád pénteken 18:30-kor kezdődött, és a Szerbiából Koszovó felé vezető utakon – Merdare, Jarinje, Brnjak – valamint a Montenegró felől érkező Kula átkelőnél hoztak létre útzárakat. A blokád fő követelése az, hogy a KFOR (Kosovo Force), az ENSZ BT 1244-es határozatával összhangban, vegye át az ellenőrzést Koszovó északi része fölött, ezzel biztosítva a szerbek számára a védelmet és a stabilitást a régióban.

A pristinai rendőrség lépései feszültségeket szítanak

A blokád közvetlen előzményei augusztus 30-án történtek, amikor a pristinai rendőrség behatolt Koszovó északi részére, és elfoglalta azokat az épületeket, ahol Szerbia ideiglenes kihelyezett intézményei működtek. Ez a lépés jelentős feszültséget keltett a helyi szerbek körében, akik évek óta követelik, hogy a nemzetközi közösség szavatolja számukra az önrendelkezést és biztonságukat. A pristinai kormány lépéseit a koszovói szerbek jogsértőnek és provokatívnak tartják, míg Pristina szerint ezek a lépések a jogállamiság és a szuverenitás érvényesítésére irányulnak.

Történelmi háttér és feszültségek az észak-koszovói régióban

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád a mai napig nem ismeri el önállóságát. Az északi, szerbek által lakott területeken az elmúlt években ismétlődő feszültségek jellemezték a helyzetet, ahol a helyi közösség gyakran konfliktusba került a pristinai hatóságokkal.

A KFOR, a NATO vezetésű békefenntartó misszió, évek óta jelen van a régióban, és feladata a béke fenntartása Koszovó területén. Az ENSZ BT 1244-es határozata alapján a KFOR-nak felügyeleti szerepe van a terület biztonsága felett, de a szerbek most ismét aktívabb nemzetközi beavatkozást követelnek a KFOR részéről.

Következmények és jövőbeli lépések

A blokádok és a pristinai hatóságok lépései komoly feszültséget szítanak a térségben, ami további diplomáciai és biztonsági kihívásokat jelenthet mind Szerbia, mind társa számára. A helyi szerb közösség ellenállása és követelései egyre nagyobb figyelmet kapnak nemzetközi szinten is, és kérdéses, hogy a nemzetközi közösség – beleértve az ENSZ-t és a NATO-t – hogyan fog reagálni a helyzetre.

A blokád hatásai nem csak a helyi közösségekre, hanem a koszovói-szerb viszonyra is jelentős nyomást gyakorolnak, miközben mindkét fél a maga igazát próbálja érvényesíteni a nemzetközi fórumokon. (Magyarhirlap)