A Tőzsdefórum annak kapcsán kérdezte az Equilor vezető elemzőjét, hogy közzétette az első negyedévre vonatkozó beszámolóját az E-Star.

A számok nem mutatnak érdemi eltérést az áprilisban megjelent előzetes adatokhoz képest – mondta Kuti Ákos, hozzátéve: a csoport árbevétele 24 millió eurót, EBITDA-ja 4 millió eurót tett ki. A fűtési szezon végével Romániában az EBITDA mínuszba fordult, amit csak újabb beruházásokkal lehetne ellensúlyozni.

Mint mondta, a működést tekintve aggasztó, hogy néhány hazai önkormányzat már tavaly óta adósa a társaságnak. A költségeket illetően már megmutatkoznak a jelei a lefaragásoknak, érdemi enyhülést azonban csak a folyó negyedév hozhat majd a végkielégítések és egyéb tételek miatt. A társaság likviditási helyzete továbbra is rendben van, de kedvező momentum lenne a folyamatban lévő lengyel hiteltárgyalás lezárása. A részvényárfolyam szempontjából továbbra is a működési eredmény és a menedzsment elszántsága a két legfontosabb katalizátor.

Amint arról a Tőzsdefórum többször is beszámolt, a 2007-ben tőzsdére vezetett, elsősorban városok és intézmények fűtési, távfűtési rendszereinek felújítását és működtetését végző, Romániában és Lengyelországban is projektekben érdekelt társaságot sokáig különleges figyelem övezte a pesti parketten. A 2009-es részvénykibocsátása például kifejezetten érdekes volt, mert nyilvános másodlagos kibocsátásra alig-alig van példa a BÉT-en. A 2750 forintos árfolyamon forgalomba hozott 400 ezer darabos (4 millió euró értékű) részvénycsomag annyira magával ragadta a tőzsdei közvéleményt, hogy abban az évben a BÉT Tőzsde csapata díjat is elnyerte a társaság.

Emlékezhetünk rá, hogy a következő évben a vállalat elnyerte három romániai város (Gyergyószentmiklós, Zilah és Marosvásárhely) távhő rendszerének korszerűsítését és üzemeltetését, majd 2011-ben a varsói tőzsdére is bevezették a papírt, jövőbeni lengyelországi projekteket vizionálva. Ebben az évben jött a névváltoztatás, s lett a provinciálisan hangzó „regionális fejlesztőből” E-Star.

Az árfolyam 2011 tavaszán-nyarán jutott történelmi csúcsokra, amikor rövid ideig a 12 ezres lélektani szint is „támaszként” funkcionált. A féktelen szárnyalásnak a kiszáradt hitelpiac vetett véget, mert hiába bocsátott ki sikeresen kötvényeket a társaság, a banki finanszírozás nem tudott lépést tartani a növekedési tervekkel, s a hitelszűke lefékezte az új projekteket. Az aggodalmak nyomán lejtőre került a kurzus, s egy év alatt a 2000 körüli szintekre zuhant az árfolyam.

Hogy a mostani 1700 forintos árfolyamon érdemes-e már csipegetni a papírt? Nos, Kuti Ákos szerint, bár ekkora esés után menetrend szerint érkeznie kellene a felpattanásnak, azért nem árt az óvatosság. Mindaddig nem várható ugyanis komolyabb fordulat, amíg a fundamentumok oldaláról két probléma nem rendeződik megnyugtatóan: az egyik a költségcsökkentés, a másik a hitelezés kérdése.