Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások minimálisan javultak, az építőipariak és szolgáltatásiak romlottak, de jellemzően egyaránt a hibahatáron belül. Az egyes ágazatok bizalmi indexének szintje nagyon közel esik egymáshoz. Az ipari bizalmi index augusztusban stagnált. Júliushoz képest az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok megítélése – az exportrendeléseké is – érezhetően romlott, ugyanakkor a termelési kilátásoké javult, a készleteké stagnált. Az építőipari várakozások júliushoz hasonlóan augusztusban sem változtak. Ezúttal a magasépítők kilátásai kissé romlottak, de a korábban pesszimistább mélyépítőkéi némileg javultak. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállományokkal kapcsolatos elégedettség nem változott az előző hónaphoz képest. A kereskedelmi bizalmi index április óta folyamatosan emelkedik, de júliusban és augusztusban már csak minimálisan nőtt. Ezzel együtt áprilisi csökkenésének már 60%-át le tudta dolgozni. Augusztusban az eladási pozíció megítélése jelentősen javult, a rendelésállományé viszont romlott. A szolgáltatói bizalmi index áprilisi mélypont óta tartó javulása augusztusban megtört. Ezt főleg a forgalmi várakozások romlása okozta, az általános üzletmenet megítélése kicsit még javult is az előző hónaphoz képest.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága augusztusban júniusi szintjére csökkent. Javulás csak az építőiparban történt, s összességében ismét kissé több a létszám csökkentését, mint növelését tervező cég. A legrosszabb a helyzet az iparban, a legjobb a kereskedelmi és szolgáltató ágazatban. A lakosság munkanélküliségtől való félelme három hónapos javulás után augusztusban, igaz csak hibahatáron belül, de szintén romlott. Az áremelési törekvés a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál kissé erősödött, az iparban és építőiparban lényegében nem változott. Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása.  A magyar gazdaság jövőjének megítélése augusztusban az üzleti szférában nagyon jelentősen (a júliusi jelentős javulásnál is markánsabban) romlott, legkevésbé az egyébként már eleve pesszimista iparban. Ugyanakkor a lakosság véleménye augusztusban jelentősen javult, négy hónap alatt áprilisi esésének 70%-át dolgozta le.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe áprilisi zuhanását követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett. majd augusztusban kissé csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye júliusra az áprilisi esés kétharmadát dolgozta le, majd augusztusban a júliusi emelkedéssel közel azonos mértékben romlott.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2016-2020