Bajnai a Haza és Haladás Alapítvány képviseletében szólt arról, hogy Magyarországot a leszakadás jellemzi, és a gyors felzárkózás csodájában reménykedik az ország. Példa lehet számunkra ezért Nyugat-Németország a II. világháború után, vagy az elmúlt időszakból Írország, Finnország, Lengyelország és Szlovákia. Különbözik a helyzet viszont abban, hogy ezekben az országokban nagy, közös, konszenzuson alapuló társadalmi célok határozták meg politikát, így kormányokon, éveken átívelő, kitartó cselekvés jellemezte őket. A pártok között pedig demokratikus vetélkedés volt, hogy melyik kínálja a jobb utat. A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a rendszerváltás idején itthon is volt négy közös cél, amiben minden politikai erő egyetértett, ezek: demokrácia, piacgazdaság, szolidaritás és európai integráció. Ez a politikai keret és ezek a célok mára megkérdőjeleződtek.

A kiváltó okokat is sorra vette Bajnai az előadásában. Szerinte szőnyeg alá söpörtek fontos problémákat – például a munkanélküliséget, a cigányság helyzetét vagy a népességfogyást- és hitelekből finanszírozták az országot. A másik fő ok, hogy megosztó, konfliktusos politizálás jött létre, amelyet a Fidesz kezdett a hatalomért folytatott harcban.

Bajnai Gordon felrótta a kormánypártnak, hogy több fontos kérdésben is megosztotta a társadalmat: az első a nemzethez tartozás kérdése, például a „kokárdás szavazással” milliókat zártak ki a nemzetfogalomból. A második a modernizációhoz való viszony, a tandíjról, vizitdíjról szóló népszavazás idején a Fidesz alternatív válasz helyett ellenségképet adott, de ez most visszaütött rá. A harmadik, igazán húsbavágó kérdés a szolidaritás felmondása. A volt miniszterelnök szerint a társadalom alsóbb rétegei szavaztak a Fideszre, de a kormánypárt a társadalom felsőbb rétegeinek érdekeit képviseli, erre hozta példának az egykulcsos adót, a szociális juttatások átalakítását, a középfokú és felsőoktatás kérdését és a választási regisztrációt. Ezt különösen veszélyesnek nevezte Bajnai, mivel úgy véli, hogy társadalmi csoportok kizárásával is végrehajtó hatalomhoz lehet majd jutni, és ez tovább osztja a társadalmat. A negyedik kérdés a nemzetközi szövetségi rendszerünk megkérdőjelezése, mivel a NATO- és az EU-tagság korlátot, féket jelent a Fidesznek a korlátlan hatalomgyakorlásban.

Bajnai szerint az ország érdeke, hogy ezt a megosztottságot lezárja és egy új, konszenzuson alapuló célrendszert tűzzön ki maga elé. Ehhez tanulni kell a múlt hibáiból, a 2010-es áprilisi választási eredményekből. Újra össze kell forrasztani Magyarországot, de Bajnai szerint ehhez nem csak kormányváltás, hanem korszakváltás is szükséges. Ez lehet az előfeltétele Magyarország modernizációjának.