Az augusztus végéig elfogadott jogszabályok alapján készített középtávú kivetítésnek különös aktualitást ad, hogy a parlament bizonytalan időre elhalasztotta a költségvetési törvény zárószavazását.

A magyar gazdasági növekedés nem tud tartósan 1 százalék fölé kerülni a következő három évben, miközben a költségvetési egyenleg 0,5-1,0 százalékkal lesz rosszabb a konvergencia programban előírtnál – vélik a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest elemzői. Az augusztus végéig kihirdetett jogszabályok alapján rajzolt középtávú makrogazdasági és költségvetési pályán a versenyszektorban foglalkoztatottak száma 50 ezer fővel csökken 2015-ig, míg az államadósság a GDP arányában 80 százalékos marad.

Az úgynevezett technikai kivetítés a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács módszertanával készült, melynek során szigorúan a Központi Statisztikai Hivatal adataira és a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályokra támaszkodtak, vagyis nem számoltak a jövőbeni gazdaságpolitikai döntésekkel és a piaci hatásokat is kiszűrték. Ezért a kivetítés nem illeszthető a valószínű folyamatokat forgatókönyvekké gyúró gazdasági prognózisok sorába, ellenben hűen tükrözi a már ténylegesen elfogadott gazdaságpolitikai intézkedések középtávú hatásait.

Romhányi Balázs, az intézet vezetője szerint különös aktualitást ad az elemzésnek, hogy a parlament bizonytalan időre elhalasztotta a költségvetési törvény zárószavazását, mivel általánossá vált a vélemény, hogy a törvényjavaslatban szereplő tervszámok nem megalapozottak, a konvergencia programban kitűzött egyenlegcélok teljesülését a várható makrogazdasági környezetben az eddig kihirdetett jogszabályok nem teszik lehetővé.

Az elemzők számos költségvetési kockázatot azonosítottak, ám ezek közül is kiemelkedik kettő, melyek nagyságrendje százmilliárdos. 300 milliárdos hatása lehet a költségvetésre a TB-járulékok célzott csökkentését, a kisvállalkozói adót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját tartalmazó törvényjavaslat, melynek egyelőre nincsen fedezete. 200 milliárdos hatása lehet az Európai Bíróságon tárgyalt telekom-pernek. A szakértők által valószínűsített kedvezőtlen döntés esetén ugyanis azonnali költségvetési kiadásként jelentkezne közel 200 milliárd forint befizetett adó, amit a hazai telekommunikációs cégek követelnek. Amennyiben még az idei évben megszületne egy ilyen döntés, akkor szinte biztosan a 3 százalékos küszöb fölé emelkedne a 2012. évi maastrichti hiányt, mivel már nem lenne mód, hogy egyszeri adókivetéssel ellentételezzék az egyenlegromlást. Emiatt 2013 tavaszán nem kerülhetne ki Magyarország a túlzott hiány eljárás (EDP) alól. Egy 2013-as kedvezőtlen döntés esetén az EDP hatálya alól kikerülhetne az ország, amennyiben még abban az évben sikerülne ellentételezni az egyenlegrontó hatást.

Figyelmet érdemel az MNB középtávon növekvő vesztesége is. Az euró kamatláb csökkenése ugyanis morzsolja a 35 milliárd euró értékű jegybanki tartalékon elérhető hozamot. Így a 2012-ig felhalmozott eredménytartalék már az idei veszteségekre sem nyújt fedezetet, ezért 2013-ban az államnak mintegy 20 milliárd forintos térítési kötelezettsége keletkezik, ami a következő években 170 milliárd forint fölé emelkedik.

A háztartások szabad pénzáramlását is elemezték az intézet szakértői. Szerintük a vizsgált időszak utolsó évében a háztartások már kénytelenek lesznek a megtakarításaikhoz nyúlni, vagyis a 2015-ös fogyasztási szint csak nettó eladósodás mellett érhető el. További fontos körülmény, hogy az előttünk álló három évben emelkedni fog a háztartások hiteltörlesztéseinek összege.