A befektetőké a teher, nem az államé

A javaslat lényege, hogy a csődközelbe került Hypo Alpét nem az adófizetők pénzéből mentenék a garanciavállalás keretében, hanem a befektetőkre „hárítanák” ennek költségét. A korábban kibocsátott kötvényeket 890 millió euró értékben nem fizetnék ki, és nem adnák vissza a korábbi anyacégtől, a Bayerische Landesbanktól kapott 800 millió eurós hitelt sem. A javaslat másik eleme, hogy kettébontanák a bankot jó bankra és rossz bankra, és külön kezelnék a problémás eszközöket- írja cikkében a Der Standard.

A tervet azzal védte Spindelegger, hogy az Európai Unió áprilisban elfogadott új szabályozása is tartalmazza ezt a megoldást.

Megrendült a bankok bizalma

A Raiffeisen Bank vezetői levelet írtak a kormánynak, amelyben a javaslat felülvizsgálatát kérik. Megrendülhet a bizalom, hiszen ez beavatkozás a szerződés által garantált jogokba. Walter Roth és Karl Steiner Sevelda szerint végső soron nem mentik meg az adófizetők pénzét, és pont nekik fog sokba kerülni ez a terv.

Sevelda szerdán azt nyilatkozta a Standard osztrák újságnak, hogy a kormány ellentmondásba került, mert hiába menti meg a csődtől a bankot, olyan bizalomvesztést generál a garanciavállalás felmondásával, amely hosszú távon sokkal többe kerül majd mindenkinek. Azt ígérte, mindent elkövetnek és alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását.

Nem csak az osztrák bankoknál verte ki a biztosítékot a törvényjavaslat. A bajor kormány nemzetközi jogi lépéseket fontolgat, szerintük nem bújhat ki csak úgy senki sem az adósságának visszafizetése alól. Nem jól fogadták a bejelentést azok a befektetők sem, akik vásároltak a Hypo Alpe kötvényeiből. Az Uniqua 35 millió euró értékben vásárolt, és azt ígérik, hogy megvédik a befektetőik érdekeit, hiszen „a pénz nem az égből hullott az ölükbe”.

Intő példa a magyar

Stefan Pichler, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora szerint semmilyen morális érv nem támaszthatja alá azt a döntést, hogy visszamenőleg módosítsanak szerződést. „Ez kedvezőtlen gazdasági környezetet teremt és ez lehet az első lépés, hogy a magyar példát kövesse az osztrák kormányzat” – figyelmeztetett Pichler.

Ewald Nowotny, az osztrák jegybank vezetője igyekezett csillapítani a kedélyeket: ez az adósságvágás egy speciális helyzet, amelyben másképp kezelik a hitelezőket, de a lényeg, hogy az állam elkerülte a bankcsődöt és ezután is teljesíti majd a vállalt kötelezettségeit.